Nem szoktátok magányosnak érezni magatokat?

Dehogynem szoktam...

Próbálj nyitott lenni ha sétáltok, még a játszóteres időszak előtt is könnyű babakocsisokkal, kisgyerekesekkel szóba elegyedni, kicsit segíthet :)

Este fórumozás, egyéb netezés -ez is társaság :)

Iszonyatosan egyedül vagyok. Párom sokat dolgozik, de még szerencse, hogy esténként itthon van. Családom, barátaim, rokonaim messze laknak, és tetézi, hogy nemrég Pestről egy vadidegen városba költöztünk, itt tényleg senkit nem ismerek, Pesten már legalább volt két barátnőm, akivel beszélgettem. Most az a legrosszabb, hogy senkivel nem tudok beszélgetni, legfeljebb felületes dolgokról zöldségessel, boltosokkal. És persze iszonyatos rossz, hogy senki nem nyitja rám az ajtót egész nap, hogy megkérdezze hogy vagyok, vagy valami.

Úgy próbálom enyhíteni, hogy minden nap vásárolok (tehát nem heti, vagy havi egyszer, hanem mindennap a főznivalót, felvágottat, gyümölcsöt) és nem egy nagyobb üzletben veszek meg mindent, hanem külön a húst hentesnél, a gyümit zöldségesnél, stb..., így mindenhol váltok valakivel egy-két szót!