Kinek és hogyan sikerült a könyvbeli altatás? Milyen érzéseket keltettek bennetek a leírtak?

kifejtened bovebben?

tudom hogy ez mar Off, de kivancsi lettem

Szia!

Én is elkértem azt a könyvet attól az anyukától, de én voltam az egyetlen kételkedő, aminek hangot is adtam és kb 20 kismama esett nekem.

Na én elosvastam ezt a "csoda" művet. Előtte is voltak fenntartásaim, most meg had ne mondjam. Valami borzalom. Amiben már az van, hogy egy gyereknek valait KELL csinálni x idősen, az nekem már felejtős. Márpedig itt elég keményen taglalják, hogy 6-7 hónaposan egy gyereknek be kell állni a napirendnek, ami napi négyszeri étkezésből és éjszaka 10-12 órás megszakítatlan alvásból áll. Na aki ezt az én gyerekemre megpróbálja ráhúzni annak fényes nappal dobszóra a Kossuth téren ki....

És az alvás tanulás része.... Tedd a gyereket az ágyba, nembaj, ha ordít, menj be hozzá bizonyos időközönként, de ne szólj hozz, ne símogasd meg, ergó abszolut ne érj hozzá, ne énekelj neki, ne engedd, hogy azzal a plüss állattal menjen aludni,amivel ő akar mert ez megzavarja az esti rutint és különben sem a gyerek tanítja aludni a szülőt, hanem fordítva!!!! Na aki ezt minden gyerekkel meg tudja csinálni az tuti valami díjat érdemel. De ez képtelenség. Egy módszert nem lehet ráhúzni minden gyerekre.

A lányom 17 hónapos, egyébként nagyon ügyesen elalszik egyedül nappal is és éjjel is, viszont a mai napig nem alussza át az éjszakákat, min egyszer ébred. Akkor hagyjam az éjszaka kellős közepén sírdogálni egyedül a sötét szobában? Na köszi ebből nem kérek, az én gyerekemnek nem erre van szüksége, mint ahogy kicsi korában sem lehett egyedül hagyni a szobájában, viszont én megtanítottam elaludni a magam módján mindenféle sírás rívás nélkül.

Egyébként igen , én is nagyon kíváncsi vagyok, hogy a közel hetven válaszolóból kinek vált be. Azóta már mindenkinek sikeres eredményeket kellett volna elérni és csupa kipihent, boldog kismaminak kellene ide írogatni.

Én is olvastam, hogyha pici korában nem tanítod meg egyedül aludni, akkor később is rossz lesz neki. De mennyiben? Anyukám 2. házasságából származó gyereke 10 éves koráig velük aludt. Szerintem ez már túlzás. De a férje ragaszkodott hozzá, mert őt az nyugtatta meg. A féltestvérem most 18 éves teljesen kiegyensúlyozott gyerek, jól alszik, kellemes egyéniségű ember. Nem tudom milyen hosszú távú következményekre gondoltak?

Igaz, én meg 3 hónapos koromtól egyedül aludtam a kiságyban, mert édesapám meg ahhoz ragaszkodott. Állítólag pár nap alatt megszoktam. Nem lettem én sem debil.

Nálunk sosem aludt a gyerek velünk, hanem a kiságyban, fél éves korától külön szobában. 10 hós korától mindenféle ringatás, simogatás nélkül elalszik egyedül.

Sőt! Most másfél éves, és ő közli velem, hogy álmos. És ha nem teszem le aludni, abból van a hiszti. Ha leteszem a kiságyba alszik egyedül mint egy angyal. Sosem tanítottam erre, magától szokta meg. Kicsi korában volt cumi, cici, altatódal, simogatás, amit akartok, minden héten más. Most mégis így van, szerencsére.

Ne haragudj, de ösztönnel nem lehet ébren maradni...

Lányom soha nem aludt el magától . Eleinte ugye cicin. De eljött az idő, mikor az esti cici után nem aludt el, játszott még, és itt tudom én rontottam el, mert megint adtam neki cicit, mikor láttam, hogy álmos, és úgy aludt el. Aztán ez is egyre jobban és tovább húzódott, volt hogy már 2 órát altattam, ami baromira fárasztó, lehúzott mind lelkileg, mind fizikálisan. Sosem tudtam, mikor fogom tudni letenni a lányom aludni, férjem már rég aludt mire én ágyba kerültem-ennyit a társas és házaséletről. Aztán fél évesen még rosszabb lett, egyre többet ébredt éjjel, és persze csak cicin aludt vissza. Átmenetileg segített a cumi, ha kiköpte, betettem aludt tovább. De egy idő után már a cumi sem kellett, cici óránként, majd 40 perc altatás, számold ki mennyit aludtam egy éjjel---és ez csak romlott, romlott....

Már egy élő hulla voltam, férjemmel nem beszéltem, nem szeretkeztem, de szinte nem is láttam...borzalmas volt.

Abszlut nem voltam híve a gyerket hagyjuk sírni szokásnak, de férjem néha bepróbálta hogy ott maradt a gyerekkel, és előbb utóbb elaldut a fáradtságtól, de hét éjjel ébredt, amikor már én mentem át hozzá...

Szóval 1 éves volt a lány, mikor férjem is, én is meguntuk ezt, és már nem bírtuk.

Jött az "Aludj jól, gyermekem". Elolvastam, elmeséltem apának a lényegét-mert ugye ő nem ovlasta el, és nekivágtunk. Szerencsénk volt, lányom hamar és könnyen vettem az akalyt. Első nap csak 20 percet sírt, 1X ébredt éjjel, másnap 10 pecet sírt, 1X ébredt éjjel, és a 4. nap m ár sírás nélkül aludt. Azóta csend van, nyugalom , kiszámíthatóság, alvás, kipihenés, társas és házaélet.

Egy dolgot bánok, hogy ezt nem előbb tettem meg.

8-kor fürdünk,fél 9-kor ágyban a lány, elbúcszúzunk tőle, és szó nélkül bemászik a helyére és hang nélkül alszik reggel 8-ig. Ez egy akkora megkönnyebülés, hogy el sem tudom mondani. Lányom nem sínylette meg, nem lett anyásabb, nem sírós, nem nyűgös, sőt, jobban szeret-ha lehet ezt mondani, napjában sokszor odajön játék közben átölel ad egy puszit és megy tovább. Szóval nem hiszem, hogy megörtem a lelkét, ellenben ő is, mi is végigalusszuk az éjszakát, és kipihentek, nyugodtak vagyunk. Férjemmel esténként tudunk együtt fürödni, beszélgetni, tvt nézni, össszebújni...mert tudjuk, hogy a gyerk alszik, és nem fog felsírni.

Ritkán előfordul, hogy felsír, de az esetek 99%-ban mire észbe kapok, hogy átmennék hozzá, már el is csendesedett és alszik tovább. Ritkán kell átmennem, de akkor is csak mesimogatom, adok neki egy puszit, pár szó és otthagyom , s visszaalszik.

Szóval nekünk nagyon nagyon bevált, és a nappali alvásnál is. Ő csak fél órát aludt nappal, na az alatt főzzél, mosogas, takaríts, teregess... mert ugye mellette sem lehet. Most meg kialussza a 2-2,5 órát egyben és tudom, mikor. Mert ebédelünk, fogat mosunk, bilizünk, pizsit húzunk és leteszem, szó nélkül elalszik és mosolyogva ébred.

Az mi történetünk ennyi, ha van kérdésed, vagy segíteni tudok tanulmányaidban, nyugodtan írj privit.

Örülök, hogy valaki érdeklődik ilyen téma iránt, ha még csak most tanulja is.

Amúgy minden gyerekkel ki lehet próbálni, de kis százalékban nem fog működni, ezt írja is a könyv, ez esetben más a gond, ott már fizikális gond van, amit kezelni kell.

És mindenkinek más válik be, van akit nem zavar, hogy még 2 évesen is 4X szoptatja éjjel, van akit nem zavar, hogy énekel neki fél órát mire elalszik, vagy épp kocsikázik vele, van akit ez zavar.

Én hiszem, hogy minenkinek-nekem és a babának is az a jó, ha van rend, és egyedül alszik el, minden segítség nélkül, hisz így tud bármikor, bárhol elladuni. Legyen egy olyan helyzet, hogy strandra megyünk, vendégségbe megyünk, vagy mamánál alszik, mert én suliban vagyok, nem lesz gond vele-és nincs is, mamánál szokott aludni délben, ha a városba kell mennem intézkedni.Csodásan elalszik ottis, és kialussz a 2 óráját. Éjjel még nem aldut nélkülem, de tavasszal anyós már viszi magával, mert nyaralni akarja magával vinni a nyáron.