Tényleg annyire nem élvezik a mai anyukák a babázást/gyereknevelést?

Nekem is nehéz, sokszor vagyok ideges, vannak mindennapos problémák, de mégis boldog vagyok. És igen, ezen megdöbbennek a kérdezők, még azok is, akiknek van gyerekük!

DE!

Nézd meg a médiát, a sok szuper anyuka pár hetes baba mellett már dolgozik, ez nonszensz, azt sugallja, hogy lemaradsz, ha otthon maradsz. Én tudom, vezető beosztásból maradtam itthon, és még szeretnék gyereket, így a régi helyemre nem akarok visszamenni.

Sosem gondoltam, hogy "házitündér" leszek, senki mellett nem akartam, de megleltem a párom és vele nem teher, mert ő nem várja el.

Mondjuk én renitens vagyok, mert lombikbabám van, biztosan ezért is érzem sokkal jobban magaménak ezt az állapotot.

4 hónapos kislány anyukája

Ahogy a reklám is mondja:nagy rajtad a nyomás.nekem lassan 1éves(29én)lesz a fiam,és 9hetes babás vagyok.Mert egyszerűen a sok probléma,csak magamra számítás mellett igenis nagyon boldoggá tesz a baba.

azt vettem észre,hogy nem is az 1.három hónap volt nekem a rossz,hanem úgy a közepe felé(4-6-7)addigra már valahol belefásultam abba,hogy éjszakákat nem alszom,indul a lakás,hogy egyszerűen sehova nem tudok menni,csak hosszas szervezés után...de elmúlt.valamikor akkor,mikor 9hónaposan azt mondta elég volt a szopiból.félre ne érts,imádtam szoptatni,és remélem a kicsit is tudom majd,de addigra már valahol nyűgnek éreztem azt a pár kortyot.zavart,hogy minden rám hárul,hogy apa csak 7végente van itthon,és akkor is oda megy ahova akar,de ezt is megbeszéltük.megegyeztünk,ha fáradt vagyok,hagyom a házimunkát és odabújva a fiam mellé én is alszom.mint pl ma is:-)

szerintem nagyban hozzájárul az is a dolgokhoz,hogy mindenhol azt hallani,hogy igen is a nőnek is dolgozni kell(és sajnos az anyagiak miatt sokszor muszáj is)és egy idő után annyira megszokja ezt az életformát,hogy nem tud beleérezni az otthonlét örömébe.És mindenki megszokta már,hogy az anyák csak panaszkodnak...mert segít ha kibeszéled magad.az örömet meg magunknak éljük meg.

Én csak azt tudom/érzem,hogy a babám mosolya nem mindenért,de nagyon sok mindenért kárpótol.nem adnám oda a régi életemért!

25 éves vagyok, a babám 7 hónapos, imádok vele itthon lenni.

Sokkal, ezerszebb jobb, mint dolgozni (pláne, hogy ennek haszna is van, nem csak annyi, hogy egy multicégnek tömöm a zsebeit és tartom a hátamat értük.) még két babát szeretnék.

s hogy az élet, a barátnők, a bulizás? megvolt, de ha hiányzik majd még, úgy 40 körül még bőven lesz rá időm. ja, alszom is... :)