Ti hazamennétek segítségért?

Én már rég hazamentem volna...

Egyébként ismerős a helyzet, nálunk úgyanígy volt az első 3 hónapban állandóan ordított...totál kikészültem :((

Igen.

Az apának meg megmondanám, hogy szedje össze magát, mert ilyen stílussal nem sokáig marad család a háta mögött.

Mondjuk én kideríteném hogy mi van apával. Neki is vannak érzései. Talán ki van akadva valamin. Neki is fel kell dolgoznia, hogy apa lett, ami nem is biztos hogy könnyű.

Ha most elhúzol anyádhoz, akkor ez lehet hogy soha nem derül ki.

Beszélj a férjeddel. Csak van egy szabad napja vagy hétvégéje. Üljetek le, mondd el hogy Te hogy érzed most magad, de ne vádoljad össze-vissza, mert abból semmi jó nem lesz, kérdezd meg hogy ő hogy van. Beszélgessetek.

Együttlét volt már baba óta? Talán az is hiányzik neki. A férfiak nem annyira könnyen beszélnek az érzéseikről.

Ha normális házasságot (párkapcsolatot) akarsz, akkor vele kell rendezni a dolgokat, nem anyuci szoknyája alá szaladni.

Persze segítsen anyukád, az rendben van, de menjen ő hozzátok, vigye el sétálni a babát amíg Te kialszod magad, vagy takarítson ki, vásároljon be.

Más megoldás is van, mint haza költözni...

Nem normális, de attól hogy magadba duzzogsz, ő nem biztos hogy rájön, hogy gond van, nem gondolatolvasók a férfiak!

Valami elől nyilván menekül, de ezt kellene megbeszélnetek, mint már írtam...