Bilire szoktatás? Ki mennyi idősen kezdte és hogyan?

Főleg annak az anyukának ajánlom a figyelmébe, aki 6 hónaposan bilire teszi a gyerekét:

Szobatisztaságra nevelés

A szobatisztaságra való szoktatás módszerei az évek során jelentősen megváltoztak. Az előző generációk nagyon korán kezdték, az sem volt ritka, hogy amint a gyermekük járni kezdett rögtön a bilire ültették, de olyan is akadt, aki még korábban megtette ezt. Az utóbbi évek javuló tendenciát mutatnak, bár sok szülőre még mindig komoly nyomás gyakorol a környezete.

Akár saját szülei és nagyszülei, vagy a szomszéd, akinek hasonló korú gyereke már szobatiszta, mintha a korai szobatisztaság valamilyen érdem lenne, vagy gyermekünk okosabb és boldogabb lenne tőle.

A kutatók azonosították azokat a szakaszokat amelyeken egy kisgyerek keresztülmegy, amíg kialakul nála a húgyhólyag és a belek irányításának képessége:

* tudatosul, hogy nedves vagy piszkos a pelenkája vagy a ruhája – 15 hónapos kor körül,

* felismeri, mikor pisil vagy kakil, megtanulja azokat a szavakat amelyekkel ezt jelezheti nekünk – 18 és 24 hónapos kor körül, egyeseknél még később,

* előre szól, amikor mennie kell – két és fél – hároméves kor körül,

* irányítani tudja a húgyhólyagját, és tud „várni” egy kis ideig – hároméves kor körül

Látható tehát, hogy a szobatisztaság valójában egy képesség, amelynek birtokában a gyerek már tud „visszatartani”, vagyis ellenőrizni, irányítani tudja bizonyos testi szükségleteit. (dr. Ranschburg Jenő)

Korai szoktatás

Ezek alapján valószínűleg mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy éves kor alatt semmiképp sem beszélhetünk szobatisztaságról. Ebben a korban a csecsemő még alig vesz tudomást bélműködéséről, és a székletürítésben sem vesz részt akaratlagosan. Ha ilyen korai „szobatisztaságról” hallunk, tudhatjuk, hogy itt csupán a szülői megfigyelés eredményéről (?) van szó, vagyis arról, hogy a szülő ismerve gyereke bélműködését, sikeresen „elcsípi” a pillanatot. Természetesen, a többszöri azonos időben való bilire tevés eredményeként kialakulhat a gyerekben egy feltételes reflex (aminek eredményeként ilyenkor bilibe végzi a dolgát), de ezt még korántsem nevezhetjük tanulási folyamatnak, hisz távol áll a tudatos és akaratlagos szabályozástól.

Továbbá, ennek a látszateredményességnek a gyerekpszichológusok több kárt tulajdonítanak, mint amennyi hasznot, többek közt, egyesek szerint a túl korai szoktatás következményeként, ezek a gyerekek hajlamosabbak később a bepisilésre és bekakálásra.

Ugyanakkor a korai szoktatást általában két tendencia jellemzi: vagy a büntetés, és ezt követően a gyereknél fellépő félelem, szorongás, vagy pedig a „sikeres akciót” követő túláradó öröm. Természetesen a gyerek számára egyik sem érthető, hisz ebben a korban képtelen felfogni a saját szerepét a lejátszódó eseményekben (arról nem is beszélve, hogy még ha képes is lenne erre, fizikailag képtelen volna ellátni a feladatot, hisz ebben a korban még nem alakult ki a záróizmok akaratlagos beidegzése), így valójában úgy érzi, hogy tudatától és akaratától függetlenül büntetik, vagy jutalmazzák.

Mikor kezdhetjük?

A gyerekek 18-30 hónapos korukra egyre határozottabb jeleket mutatnak arra, hogy készek a szobatisztaság elsajátítására. Az a szülő, aki ez előtt a kor előtt kezdi el a „szoktatást”, egyáltalán nem biztos, hogy hamarabb eléri a célját, mint az, aki kivárja az erre alkalmas életkort.

A megfelelő időszak elérkezésére, több fontos jel is utal:

* legalább 2 órán át száraz marad a pelenkája,

* jól meghatározható időben kakil, és egyre inkább megnő testi éntudata, egyre jobban észleli is azt (a kakilás, pisilés folyamatát),

* zavarja a piszkos pelenka és kéri, hogy lecseréljék,

* érdeklődik a vécézés iránt, utánozza a felnőtteket ebben (is),

* szeretne pelus helyett bugyit viselni, azaz akar szobatiszta lenni,

* képes egyszerű utasítások végrehajtására,

* kezdi maga is elrakni ruháit, játékait, megtanulni, hogy mindennek megvan a helye,

* a „meg tudom csinálni” visszatérő szófordulatává válik, ami azt mutatja, hogy az önállósodás útjára lépett,

* fizikailag fejlett, tehát tud járni és egyedül is le tud ülni a bilire,

* eléri az értelmi fejlettség azon szintjén, amely lehetővé teszi számára, hogy a szülők egyszerű magyarázatából megérti mit is várnak el tőle. (Ameddig ez a képesség hiányzik, csupán „dresszúráról”, egy feltételes reflex kialakításról beszélünk, és nem a szó valódi értelmében vett szoktatásról.)

* képes a záróizmok akaratlagos szabályozására, azaz késleltetni képes szükségletét, amíg elér a biliig, vécéig (ennek hiányában szintén csak feltételes reflexről beszélünk).

Teljes cikk:

[link]

Hááát, igen, a cikk írójának biztosan jó sok pénzt fizetett valamelyik pelenkagyártó....

9 hónaposan kezdtük.

Én, cikk másoló.

Akkor Ranschburg Jenő bácsit biztos a pelenkagyártók tartják el. Ugyanis a cikk a a Szülők könyve c. könyvből idéz, amit ő írt.

nekem is azt mondta anyu, ha kitudja magát fejeznni, érzi, hogy valami történik akkor.

teljesen egyetértekk a cikkel.

Én egy évesen mondtam h pisi v. kaki,jeleztem.Másfél évesen szobatiszta voltam.

Viszont ezt egy éves fiamnál nem tudom elképzelni,nem jelez,igy nem is eröltetem,majd nyáron probálkozunk először(tavasszal másfél lesz)