Akiknek 1 babájuk van azoktól kérdezem, hogy terveztek másodikat? Esetleg ha nem akkor miért nem?

A várandósságom első 16 hete volt húzos, kórházban is voltam hematóma miatt, korábban vetélésem is volt.

Utána jobban lettem, még költözködtünk is 30 hetesen. 40. héten, a kiírt napon szültem 6 óra alatt. A szülőszobában megfogadtam, hogy soha többet nem szeretnék szülni. Éjszaka vajúdtam, iszonyatos fájdalmaim voltak. Már sírtam is, pedig addig azt hittem jól bírom a fájdalmat.

Egészséges gyönyörű kislánynak adtam életet.

Haza mentünk, volt tejem, nappal aludt, szopott, aludt szopott, de éjjel ébren volt és sírt. Ez ment 6 hétig, amikor el kezdte átaludni az éjszakát. Azóta minden a legnagyobb rendben van, tényleg egy kis csoda babánk van. Eddig legalább is minden szuperul alakul, 6 hós múlt.

DE még nem vagyok biztos abban, hogy szeretnénk tesót. Néha úgy érzem, hogy igen, de van amikor elbizonytalanodok. Talán kell még egy kis idő ahhoz, hogy "megszépüljön" a szülés, és az az első 6 hét.

2-es válaszoló vagyok. Valaki írta, hogy számíthatnak egymásra a testvérek. Normál esetben igen, de vannak olyan testvérkapcsolatok, amikről jobb nem beszélni. Nekem nincs tesóm és nekem ez így teljesen jó, soha nem éreztem hiányát, nem tudom, milyen ha van, én így is jól elvoltam és felnőttem. A férjemék 3-an vannak, az öccse féltesója, az édesanyja meghalt még pici korában és a mostoha miatt elég gáz a kapcsolatuk.

34 vagyok, 10 hónapos a fiam, szerintem még 37-38 évesen beleférne egy tesó, nem gondolom, hogy a korommal lenne a baj. Dolgozni mindenképpen szeretnék visszamenni, ha úgy döntünk tényleg nem lesz tesó. Szerintem itthon leszek 3 évet, mert a magán bölcsi és az út (kis faluban lakunk, ahol nincs bölcsi) nem maradna sokkal több, mint a gyes+csp és csak 6 órában mennék vissza amíg bölcsis lenne. Az az 1 év, még ha nehezen is, de megoldható szerintem, bár még odébb van.

Nálam lelki okai vannak a 2. gyerkőcnek egyértelműen és ugye az én egyke létem is efelé hajtja a mérleg nyelvét.

7 hónapra született lányom sürgősségi császárral, orvosi figyelmetlenségből. én 23 órát voltam az őrzőben, eszméletem vesztettem, majdnem ott maradtam. lányom 22 napot a PIC-en. majd 3 hónap pokol, gyógykezelések. most 3 éves lesz és még korai fejlesztőbe jár.

miért nem lesz másik?: mert megvan az esély hogy újra gond lesz. nekem borzalmas terhességem volt, iszonyú fájdalmakkal, majd a komplikált szülés és lényegében 2 éves koráig csak gyógykezelésre jártunk. én mondhatni nem bízok az orvosokban! az orvosom nem vette észre a toxémia egyértelmű jeleit, a főnővér úgy beszélt velem mint egy kutyával, ami szintén közrejátszott az sos császárban.úgy gondoltam előtte két gyermekünk lesz. örülnék még egy kislánynak, de már nem lesz. és lassan közelítek a 4x-hez is.