Mit csináljak, hogy ne erőltessék a keresztelőt?

"Én speciel nem ragaszkodok ehhez az egészhez"

Így indult. Meg, hogy nem akarja, hogy szentfazék legyen. Nem tudom, miért lenne attól szentfazék.

Hú ez nehéz kérdés, én is hasonló helyzetben vagyok, csak velem a férjem egyetért:) (persze azt hiszik hogy az én ráhatásomra, de nem érdekel) Nekem egy problémám van: Nekik csak az a fontos hogy meg legyen keresztelve, mert "jézusmária, ne maradjon már pogány" (ez a hangsúllyal kissé bántó volt..) Erre én mondtam, hogy helló, én se vagyok megkeresztelve mégis normális ember lettem. Szóval ők abban élnek, hogy jajj mások mit fognak mondani. Elég furcsa és képmutató nekem ez a hozzáállás, de az egész vallásosságukban képmtatást érzek. A templomba járnak rendszeresen, de sokszor olyan irigyek meg utálkozók tudnak lenni, hogy én szégyellném magam a helyükbe... Nekem ez a bajom.

Én így is erkkölcsös gyereket fogok nevelni, nekem az fontosabb mintogy névlegesen keresztény legyen.

Viszont az is igaz hogy ez nekem nem olyan fontos, ők meg örülnének neki úgyhogy azért még gondolkozom a dolgon...

még valami: ugyan nem vagyok hívő, de nem igazibb dolog lenne hogy az ember saját akaratából, igazi meggyőződésből keresztelkedjen meg??

Igazából ez egy érdekes kérdés, de a mai szokások szerint a keresztelést csak úgy megkapja, aztán később szabad akaratából vagy tovább lép, és a közösség tagja lesz, vagy hagyja a fenébe.

Az öregek nem divatból akarják minél előbb, hanem azért, mert bennük még él az, hogy annak idején még lehetőleg ha nem is aznap, de legalább pár napon belül már kereszteltek, mert ha véletlen meghal, akkor ne kereszteletlenül haljon meg.

Nálunk ugyanez van. A férjem és családja vallásosak (szentkép minden amit írsz mondjuk szentfazéknak nem hívom őket bármennyire is távol áll tőlem ez az élet:)))

Én nem vagyok megkeresztelve de édesanyám és édesapám meg voltak, sajnos már nem élnek.

Nem jártunk templomba sose max. művészettörténeti szempontból és a Bibliát is mint kötelező olvasmányt olvastam életemben először.

Van 3 gyerekem és egyáltalán nem szóltam ebbe bele mert most őszintén, kevesebbek lesznek e attól a gyerekeim ha meg vannak keresztelve? Okoz e nekik bármi rosszat? Elmennek apával a templomba néha vasárnap (mikor itthon van) meg járnak ovis hittanra meg gondolom majd iskolában is.

És? Semmi bajuk nem lesz tőle, szélesedik a látókörük stb.

Kicsit úgy érzem neked az is a gondod hogy mindig mindent ráderőltettek vagy hát így több mindenben is írtad hogy te voltál aki csendben nyelt, és most ennél a keresztelés témánál ez kicsúcsosodott.

Hogy nem akarsz többet háttérbe húzódni, meghunyászkodni.

Egyébként mit gondolsz ha megkeresztelnék a babádat akkor utána onnantól a rokonság is vinni akarja misére meg tudomisén? Tehát szellemi vallásos nevelését is erőteljesen megkezdenék? Mert ha igen és te ezt nem akarod, akkor nem engedném keresztelni (te vagy az anyja csak akkor magadra vállalod hogy görbén néznek adott esetben évekig vagy egy életen át az idősek már csak ilyenek) de ha ez csak egy esemény amikor alátartják a víznek és ennyi, én nem ágálnék ellene.

A másik dolog hogy nálunk ez fontos volt a férjemnek és mivel szeretem a férjem azt akarom hogy neki jó legyen és szerettem volna neki segíteni, jót tenni, nem pedig szándékosan szembemenni vele.

Nekem pedig semleges volt a dolog akkor nem ebben fogok "keménykedni" csak hogy nekem is igazam legyen valamiben.

Nem megbántani akarlak csak leírtam én miket gondoltam végig ezügyben.

Szia!

Az én szüleimet katolikusnak keresztelték, hittanosok voltak, apám ministráns is volt. Mindketten orvosok, az egyik patológus, a másik természetgyógyász és egyik sem hisz Istenben. Max anyámon ütközik ki az ájtatosság, pl karácsonykor vagy hallottak napján és bevallom rühellem ilyenkor! Én is katolikusnak vagyok keresztelve, de evangélikus templomba jártam, ott konfirmáltam, az esküvőnk is evangélikus szertartás keretei között zajlott. Férjem kínai... Anyám az egyetlen, aki erősködik, hogy kereszteljék meg, és mikor mondtam, hogy majd max egy éves korában, közölte, hogy egy hetes babákat szoktak keresztelni... Kb kiröhögtem. Egyrészt a babám decemberi, ezermilliószázszázalék, hogy nem vittem volna egy hetesen egy fűtetlen templomba, hogy lelovsolják a fejét és agyhártyagyulladást kapjon. Másrészt ez a szülők döntése, és mivel a párom nem keredztény, előbb neki kéne megkeresztelkedni, amihez egy csomó hülyeséget kéne bemagolni, amit nem is ért, és csak aztán lehetne a kicsit. Harmadrészt pedig baromira nincs olyan ismerősünk, akik egy pár és alkalmasak lennének keresztszülőknek. Tehát valószínűleg a gyerekre fogjuk bízni, hogy ha felnő, akkor akar-e majd megkeresztelkedni, vagy nem.

Egyébként pedig a vallásosság és a hit két különböző dolog. Lehet valaki akármilyen vallásos, még is egy söpredék, embertelen, hazug, aljas szemétláda, és lehet valaki keresztség nélkül is egy hithű, megbízható, jámbor lélek. Amúgy meg, úgy is ismerheti a Bibliát, vallási ünnepeket, Istent, hogy soha a büdös életben nem keresztelkedik meg, mert a Biblia, mint irodalmi mű, középiskolai tananyag, ráadásul Európában él, és ki ne tudná, hogy mit ünneplünk karácsonykor, húsvétkor, stb.

Az meg hogy pogány valaki, nem feltétlenül pejoratív, bár gondolom a dédik nem arra gondoltak, hogy többistenhívő vagy, hanem pont, hogy vallástalan. De inkább legyél jó pogány, mint rossz keresztény! ;)

A dolgod annyi, hogy a pároddal alaposan átbeszélitek a dolgot, minnél több szempontot figyelembe véve. Ti ketten döntsetek, ne te, vagy a párod egyedül, mert az nem fer. Itt nem okos enged, szamár szenved a megoldás, hanem a kompromisszum. Pl ok, meg lesz keresztelve, de csak majd nagyobb korában. Vagy nem, nem lesz megkeresztelve, de járhat hittanra, ha eljön az ideje.

Remélem tudtam segíteni! :)