Egy gyerek már nem gyerek?!?

Én hiszek abban, hogy mindekinek jobb, ha van testvér, sokmindenben sokkal jobb, többmintent megatnul a gyerek már kiskorban. Na meg ha mindenki egyet szülnei kihalnánk idővel...

De ettől függetlenül a te döntésed, hogy mit hogy teszel, de soha ne mond, hogy soha.. :-.))

Az kiabál általában akinek a háza ég. Ma ez a divat, hogy a második kérdés "kistesó". Én már nem szülhetek többet, pedig nagyon szeretnék, de amikor megkérdezik, azt válaszolom, hogy majd.., még nem tudjuk mikor. És vissza kérdezek: Nálatok a 3. 4. mikor jön? :)

Nem fogok magyarázkodni, és Te sem tedd. A Te életed, döntésed, ha így látod jónak akkor más ne szóljon bele, és nem mondjon véleményt. SZüljön magának mindenki annyit amennyit akar, és amennyit fel tud nevelni. Tőlem pont mindig az kérdezi meg aki segélyből él 3 gyerkőccel, ezzel nincs is semmi gond, de ha a mai álláspont marad, elveszik a segélyt...., ne én erre nem alapozok, mert a mostani jövedelemből is csak vegetálunk. Úgyhogy ha szülhetnék is, nem merném bevállalni. De ez maradjon "kettőnk közt".

Mindegy nekik, hány gyereketek lesz! Csak ez olyan jópofa kérdésnek tűnik. Mindenkitől mindenki ezt kérdi. Vedd úgy, mint a hogyvagy? miújság? kérdéseket! Egyszerű udvariassági formula!

Nem a "sohasem" a válasz rá, hanem a "az a jövő titka"

Meglátjuk, stb. És válts témát. Végül is, ezt nem velük kell megvitatnod.

És nem hazudsz, hiszen te se tudhatod, mit hoz a jövő, ugye, bármi lehet, nem vagyunk jósok.

A szándékodat elég a férjeddel megbeszélned, és ennyi!

Lehet, te a saját életedet úgy képzelted el, hogy csak 1 gyereked legyen, de a gyerekednek sokkal jobb lenne, ha lenne testvére is!

Nekem több "egyke" osztálytársam ill. ismerősöm volt már, sőt a férjem is "egyke", egészen mások, mint akiknek volt testvérük!!!

Én megszoktam, hogy minden falatot, örömet, bánatot, játékot, stb. megosszak a testvéremmel, el sem tudnám képzelni, hogy 1 tábla csokit egyedül befaljak, mindig előbb körbenézek, hogy a jelenlevőket körbekínálhassam!

Sajnos, a férjemen is tapasztalom, hogy benne van a "csakénszámítok", nehezen tudta azt is megszokni, hogy a gyerekeink születése után nem CSAK ŐT szolgálom ki, hanem elsősorban a gyerekeket!

Pont emiatt voltam én is azon, hogy legalább 2 gyerekünk legyen : egy testvér semmivel nem pótolható! :D

Úgy nevelem a gyerekeimet, hogy szeressék a testvérüket (ezt is tanulni kell!), mert egész életükben elsősorban egymásra számíthatnak majd.

Ha mi már nem leszünk, nem maradnak egyedül, lesznek majd egymásnak!

Nem tudom, neked van-e testvéred, de én pl. a bátyámtól nagyon sok mindent tanultam gyerekkoromban, például bunyózni is ő tanított meg, vagy mikor ő tanult, akkor én mellette figyeltem és előbb megtanultam ezt+azt, mint ahogy a sulimban vettük volna, mire oda került a sor, nekem már ismerős volt az a vers, vagy az az ország...

Szerintem ne a magad érdekeit nézd, hanem a gyerekedét, akit imádsz : nem lenne NEKI jó, ha 30 év múlva számíthatna a testvérére, mikor ti már nem lesztek?!

Szerintem a többi ember is így gondolja, ezért döbbenhetnek meg, hogy te elzárkózol a lehetőség elől.

Ha nem akarod önző, magánakvaló emberré nevelni a kisfiad (feltételem, hogy nem!), akkor ne ítéld magányra!

nem írod, hogy van-e tesód. nekem van, és valóban pótolhatatlan sokszor, de vannak nagyon rossz napok.

semmi baja nem lesz a kicsidnek ha egyedül nő fel szeretetben, békében. ugyanolyan egészséges lesz mint a tesósak. és egyetértek egy korábbi válaszolóval, térj a válasz elől, vagy vágd hozzá, hogy mi közöd hozzá.

Tényleg messziről lerí egy gyerekről, ha egyke, én tanár vagyok, egyből tudom, hogy kinek nincs tesója. Jobban be tud majd illeszkedni a társadalomba, ha van tesója, meg kell neki tanulni, hogy nem ő a világ közepe.

Ezzel együtt manapság egyre több olyan pár van, aki úgy gondolja, hogy 1 gyerek elég, mert neki legalább mindent meg tudsz adni. A férjem is így gondolta eleinte, de szerencsére meg tudtam győzni. Nem biztos, hogy az anyagi javaktól lesz valakinek boldog gyermekkora. Sőt, annál önzőbb lesz.

De egyébként ezt tényleg nem idegenekkel kéne megvitatni, hanem a férjeddel. Ha megkérdezik, mondd azt, hogy majd meglátjuk.

tudom, hogy most jön a lepontozás, de akkor is leírom, mivel ilyen is van:

nekem van egy testvérem, akivel se gyerekkoromban, se most nem jó a visszonyom. Kicsiként nem éreztem, de most már látom, hogy féltékeny mindenkire, akinek egy picit jobb, mint neki. Soha nem játszott velem, ha együtt mentünk az iskolába, nem mutatkozhatta mellette, nehogy valaki megtudja, hogy tesók vagyunk.

Nekünk is csak egy fiunk van - nem tervezünk neki kistesót. Igen, biztos, hogy jobban el lesz kényesztetve, de remélem, hogy neki is lesz egy olyan jó barátnője, mint nekem, aki gyerekkorom óta mellettem van jóban rosszban!!!!