Nem rontja el sok család életét a Kismama újság szemlélete, miszerint kösd magadra a gyereket, aludj vele, stb?

Én is 7 évvel ezelőtt olvastam az ujságot, nekem sokat segített anno, de mégsem tudtam csak 6 hétig szoptatni. Nem éreztem akkor, hogy rossz anya vagyok.

Most egy éves a lányom, és ha fizettek volna sem kötöttem volna magamra, nekem annyira röhejes.

9 hónapos koráig csodálatosan EGYEDÜL aludt a kiságyában, aztán egyik napról a másikra kiságyundora lett, és csak mellettünk volt hajlandó aludni, ennek következtében apa kiszorult a másik szobába. Azóta is igy alszunk, hol én, hol apa alszik a picurra, mert ugye éjszaka van hogy óránként kel, iszik és alszik is tovább, de eugye felkel....és hát zombi az ember egy idő után. Szoptatás: már 6 hónapos korától nem szoptattam meg csak 1 szer éjszaka, az is inkább hanjnalban. Most 1 évesen már csak 1-szer szopik, reggel 7-kor, a többit köszönte nem kérte.

És a császár: hát nem, én kétszer szültem, de imádkoztam, hogy nem császározzanak meg.

Az a baj, hogy az ember mindig a hibáiból tanul, és mikor valami nem sikerül, akkor azt mondjuk, majd ha lesz másik gyerekem....igen, de ha nem lesz több gyerekem? És ha az én gyerekem nem képes elaludni magától? Viszont csodálatosan elvan egyedül?

Ez van, ilyen gyerekem van, bármit is ir a kismama magazin, mindenki ugy nevelgeti, ahogy sikerül. Persze vannak tudatos dolgok, de ha nem igazán válnak be, akkor sem tud az ember mit csinálni. Valóban meg kell találni az arany középutat, és ugy kell csinálni, hogy mindenkinek jó legyen!!

Örülök, hogy valaki felvetette ezt a témát! Már én is gondolkoztam hasonló kérdésen...leírom a saját példámat. Anyukám nem élt már, mikor az első babámat vártam, lila gőzöm sem volt semmiről. Akkor kezdtem venni az újságot. Sok hasznos dolgot olvastam benne, de tényleg van egy kis baj az arányokkal. Természetes szülésre készültem, aztán a baba miatt császározni kellett. Valahol itt kezdődött, hogy rossz anyának éreztem magam, mert ez nem szerepelt a terveimben, és az újságban is kellően negatívan állították be a dolgot. Nehezen indult be a tejem, akkor kezdtem igazán pánikolni, éjjel-nappal fejtem, mint az őrült, hulla voltam. Soha nem adtam cumit, cumisüveget a babámnak, rengetegszer rohantam haza a síró gyerekkel (megfelelő bámuló tekintetektől kísérve stb.) A hordozókendőt megvettem, de biztos én vagyok a béna, egyedül nem tudtam rendesen beletenni a gyereket, túl laza volt, nem volt jó érzés. Együttalvás egy párszor volt, de mindenki szenvedett, semmit nem tudtam pihenni, mint a collstok, mozdulatlanul feküdtem az ágy szélére kitúrva, hát kösz, nem.

Most született meg a második babám, és két gyereknél ezt már egyszerűen NEM LEHET MEGCSINÁLNI! Vettem kengurut, előkerült a cumi (tényleg csak végszükség esetére, persze iszonyatos lelkiismeretfurdalásom van), tejem van most is hála Istennek, de egyébként én is a középútra szavazok!

Hogyan szoptassak semmi másra nem figyelve, ha a nagyobbik gyerek közben a fejemen ugrál (szinte szó szerint)? Hogyan altassam el a kettőt egyedül? Hogyan oldjam meg cumi nélkül, mikor a pici sír és a nagyobbat meg kell etetni? Ezekről valahogy kevesebb szó esik, mint a fejlesztő játékokról, meg a babafitnessről, pedig azt hiszem, reális probléma!

Az újságot a reklámok befolyásolják, önmaguknak ellentmondanak sokszor! Pl. ellenzik a tejpépet, de az újságban benne van a reklámja! Akkor most hogy is van ez?:) Vagy szajkózzák, hogy szoptass igény szerint, de közben teljesítsd ki önmagad és dolgozz, ha akarsz! Nemrég az egyik számból kiderült, hogy a szerkesztők a baba fél-egy éves korától visszamentek dolgozni, akkor valami itt se stimmel! Nem mindenki újságíró, aki tud otthon dolgozni, vagy rugalmas a munkaideje...(Én egyébként ennél a számnál dobtam le a láncot.)Egy szó mint száz: az újságot azóta is veszem, de fenntartásokkal olvasom, és sokkal jobban érzem magam.