Miért kell a babát külön szobában altatni? A szeparációs szorongással nem lehet ez összefüggésben?

Nem kell, attól függ, te hogy szeretnéd. Milyen összefüggésre gondolsz? Hogy ha később teszed külön szobába, akkor majd túlzottan ragaszkodik anyához? Ezt nem tudom.

Én külön altatom őket, nem volt szeparációs szorongás egy percig se, nagyon nyitott gyerekek mindenki iránt, sose volt elválásos hiszti. Azért altatom külön, mert más a bioritmusunk az életkori különbségek miatt, és zavarnánk egymás alvását. Én ráadásul olvasva vagy TV-re alszom el, rossz szokás.

Mikor gyerekek alszanak, mi még órákat ébren vagyunk, járkálunk, tv-zünk, beszélgetünk, ilyesmi.

"Miért kell...??"

Nem kell! Van aki külön altatja és van aki nem.

A szeparációs szorongással nem függössze. Lányom külön alszik születése óta, 3 hónapos koráig vele aludtam a szobában, de nem mellette. Nagyon hasfájós volt, így sokat sírt éjjel is. Amikor elmúlt a pocakbaj, kijöttem a párom mellé. Nagyon nyugodtan alszik a kislányom, már nála is beindultak a szeparációs szorongás jelei, de csak nappal. Látni szeretne bárhová megyek, így mindíg "jön" velem :o)

Sok helyen olvastam erről a szorongásról, de sehol nem hozták összefüggésbe azzal, hogy külön alszik a baba vagy nem.

A szeparációs szoronás életkori sajátossá a babáknál, a pszichikai fejlődés része. Először 8 hónapos kor körül, majd 1,5 éves kor körül jelentkezik és külső tényezőktöl teljesen független.

A te elgondolásod szerint, azoknál az újszülötteknél, akik a kezdettől fogva külön szobában laszanak, állandó szeparációs szorongás lépne fel?

a szeparációs félelem azért van, mert azt hiszi elhagyod, vagy ettől fél. ez lehet úgy is, hogy veled alszik egy szobában, de külön ágyban, de lehet külön szobában. a fiam is nagyon fél, ő velünk alszik egy ágyban, nagyon sokáig a szoptatás miatt volt ez így, most pedig, mert fogzik és sokat van fent és 33 hetes terhesen nem tudok ugrálni hozzá. de ha meglesz a tesó megpróbáljuk a külön ágyat legalább a picivel meg a bölcsőt.

szerintem amúgy sem a külön szobázás, sem az együttalvás nem jár hosszútávon káros következményekkel, ami neked, a párodnak és a babának a legjobb azt kell választani. nekünk pl. hat hónapig külön aludt a gyerek, de aztán nőtt az étvágya és egyre többet szopizott, ezért keveredett hozzánk...nem bánom, igaz nem alszom olyan kényelmesen, de nem érzem akkora áldozatnak, és he elég érett lesz úgyis vissza lehet szoktatni.