Hogy lehetne ezt túlélni?

Kedves kérdező teljesen megértelek! Nálunk is hasonló a helyzet, bár mi nem külföldön élünk. De a párom szülei, és a testvére mindig mindent jobban tudnak a gyerekről mint mi. Mndent jobban tudnak hogy mit szabad adni neki, mikor mit kell csinálnia. Nálunk a sógrnőm még odáig is elment, hogy mivel fodrász és neki az az alapelve hogy a gyerek haját le kell géppel vágni kicsi korában mert ettől sűrűbb lesz ezért egy alkalommal mikor a lányom náluk volt 3 évesen, fogta és az engedélyünk de még a tudtunk nélkül le vágta a lányom vállig érő haját mert hogy csúnya és fel kell frissíteni. Persze kiakadtunk és azóta a lányunknak a szájába rágtuk hogy még véletlenül sem engedje meg bárkinek hogy a haját levágja. de pl az egyéves fiamat télifagyival tömik, én nem tom én pl utálom+! Valami vajas vagy margarinos csokis cucc bleee nagyon undorító édességnek tartom. Ott volt a fiam kezében a télifagyi benne a két felső fogacskájának a nyoma no meg tiszta csoki a feje és azt mondta anyósom hogy nem evett olyat.... meg volt hogy a lányom ott volt náluk még kb 1-1,5 éves volt és mentem érte és kolbász szagú volt a gyerek lehelete. Kiderült hogy hagymát és füstörlt kolbászt adtak neki enni.. mert hogy az ő gyerekeik is igy nőttek fel és nem lett semmi bajuk... áááááááá megértem hogy mit érzel. Én már sokszor harcoltam veszekedtem velük de felesleges. valahogy próbáld kibírni ezt a kis kiruccanást, persze ragaszkodj az elveidhez hátha ők belátják hogy ez bizony a te gyereked és te így és így döntöttél!!! Amióta a második gyerekem megvan, azóta nagyon ritkán viszem oda őket! Nincs szükségem rájuk, egyedül is mindent meg tudok oldani. Sajnálom hogy egyesek a hülye okoskodós viselkedésük miatt tönkretesznek egy esetleges jó kapcsolatot. De ők mindig okosabbak!! Sajnos nem változnak!!!

Kedves Kérdező, én is megértelek, bár sokan kerülünk hasonló helyzetbe, Neked akkor még "szerencséd van", mert ritkán találkoztok.. Képzeld azokat, akik mondjuk napi szinten kerülnek összetűzésbe pl. az anyósukkal, mert együtt laknak, és természetesen ő is mindent jobban tud, hiszen a fiát is felnevelte... Hogy mit lehet ilyenkor tanácsolni? Valahol megkeresni a kompromisszumot, igen, kicsit hagyni, hogy "kényeztessék", kipróbálhat ezt-azt, amire máskor nincs módja, de ami (szerinted, vagy elveid szerint) kifejezetten káros neki, abból igenis ne engedj! Meg kell hogy értsék, hogy a tisztelet kétoldalú... és ezt meg is mondhatod nekik kulturáltan, hogy jó, most ebből engedsz, de ezt már nem.... Sok türelmet, kitartást, és felhőtlen együttlétet kívánok! Majd megírhatnád, hogy sikerült... :)