Szoktátok úgy érezni, hogy imádjátok a babátokat, de már nagyon el vagytok fáradva?

Persze. Aki mást mond, az nem mond igazat :)

Én úgy, hogy néha mikor alszik napközben, alszom vele egy jót, és utána bedobok egy kávét. Teljesen feldob, ha kipihenem magam.

Másik, hogy néha egy-két órára a nagyira hagyom és elmegyek bevásárolni. Az még jobban kikapcsol. A végére már úgy hiányzik a kis drágám, hogy kettesével szedem a lépcsőket hazafelé, hogy hamarabb magamhoz ölelhessem :)

9 hónapos. Tiéd mennyi?

Szia!

Én is így vagyok ezzel ahogy Te!

Én néha annyira kivagyok a sok sírástól,hogy a picivel együtt bőgök a tehetetlenségtől.Apa sokat dolgozik,néha átveszi egy félórára az nagyon jó nekem,de akkor meg próbálom "rendbevágni" a lakást szóval nem igazán pihentető.Én nappal nem tudok vele aludni,mert szinte semmit nem alszik,éjszaka meg nagyon mocorog,dobálja magát és nyöszörög,így minden mozdulatára felébredek:(

Én ha már totál be vagyok gőzölve,akkor meghallgatom a kedvenc zeneszámaimat és az aránylag megnyugtat.Nekem sajnos csak ennyi lehetőségem van.Remélem ez az időszak is elmúlik egyszer!Kitartás!

:)

Az én fiam is 6 hónapos és hasonló a helyzetünk. Nálunk 1 hónapja van, hogy teljesen kivagyok. Akkor kezdődött a fogzás és az örökös mozogni akarás. Addig átaludta az éjszakát, aminek nagyon örültem. 1 hónapja viszont többször is ébred és alig tudom visszaaltatni. Sokat sír éjjel is és nappal is. Az agyam folyamatosan kattog, uh. éjszaka is nehezen sikerül visszaaludnom ha már ő elaludt.

Én is csak remélni tudom, hogy változni fog hamarosan.