Most akkor én egy betokosodott, begyepesedett ősanya vagyok?
32 éves vagyok,első kisbabám 2012.október 18-án született,3 hónapos múlt.Sokat vártunk a kislányomra,3 évet.Iszonyatosan örültem/boldog voltam/vagyok.A 9 hónapot,amíg terhes voltam,CSAK a babára szántam,ő rá készültem testileg/lelkileg.Nagyon sok szakkönyvet kiolvastam,rengeteget voltam boltokban,hogy neki mindenből a legjobbat válasszam.Ráhangolódtam,sőt csak azzal foglalkoztam,hogy egyből eljöjjön a "mindent elsöprő érzés",és hogy fel tudjam fogni az anyaságot.Már a várandósság alatt tudtam,mit fogok tenni,voltak támpontjaim,mit fogok csinálni,hogyan.A szülést is "megterveztem." Tudtam mindent meg fogok tenni azért,hogy szoptathassak,az egyik legbababarátabb kórházat választottam stb.
Nagyjából minden úgy alakul,ahogy terveztem.A szülésre felállított elméletem bejött,6 óra alatt született,zökkenőmentesen:) Ahogy tehettem mellre raktam,és már a harmadik nap volt tejem,mégpedig elég sok,és még most is csak anyatejet eszik,és kop-kop van bőven:) A szoptatásnak abszolút átadom magam,az amolyan csak ő és én,nekünk kialakított kuckóban.Rendkívül figyelek arra,hogy mit eszek,tulajdonképpen meg van szabva,azért,hogy Ő ne legyen hasfájós.Igyekszem a hasfájást megelőzni is,szoktam masszírozni,tornáztatni.Ahogy hazajöttünk a kórházból arra törekedtem,hogy napirend legyen,hamar be is állt,nem vagyok hajlandó rajta változtatni,és amikor pl jön hozzánk valaki nem ébresztem fel azért,hogy lássa.A fürdés/vacsora/lefekvés/etetések időpontja/séta,MINDIG egy időpontban van.Nem engedek tömegeket ide,hogy megnézzék,nem engedem,hogy "akárki" megfogja.Viszont ez nem azt jelenti,hogy antiszociálissá nevelem.
Soha sehová nem megyek,ő rá még nem vigyázott senki,és nem is akarok elmenni bárhová is.Ha vendégségben vagyunk,akkor is időre haza kell érni.
Ha sír nem kap cumit,én vigasztalom.
A barátnőm viszont ma a telefonban azt mondta,hogy egy ősanya vagyok.
Igaza volt?
válasza:Amikor az első gyerekünk pici volt, én is a napirend bűvöletében éltem, és mindent magam akartam csinálni magunk körül.
Aztán ugyanez az agyondresszírozott gyerek másfél évesen egy nyári fesztiválon az apja nyakában tombolt egy este 10-kor kezdődő koncerten. :))
Változnak az idők, na.
válasza: válasza:Nem ,ez inkább betege . Az Ősanya az életre nevel. Te ,mint egy feladatot pipálgatod hogy ,megvolt.
Lazíts élvezd és felejtsd el a szabályosdit.
Sokat olvastam.Rugalmasak az elképzeléseim-ez a legfontosabb.
Első perctől kezdve fogadok látogatókat,meg is foghatják -csak egy fontos elem van a kézmosás.
Nem ébresztem fel.De nem is aggódom ha valahova mennék,viszem magammal,útközben eszik alszik játszik.
Nincs napirend mert az csak arra jó hogy boruljon.A gyerek igényeit nézem és ha látom hogy álmos nem ébresztem fürdésig még van 40 perc.Viszont ha látom hogy szeretne megkóstolni valamit ,nem nézem hogy szabad e.Mézet ilyesmit nem kap.
Nincs olyan hogy időre ,mert olyan van hogy mi az Ő igénye.
Barátnőmnél ha az orvoshoz alvás időbe kell menni 3 nap idegroncs mindenki ,már előre parázik.Aranyos kislány de mindenen besérül és ez szerintem nem jó.Az enyém meg akaratos és ezt tudom is ,de sokkal kiegyensúlyozottabb és talpraesettebb mint a körülöttünk lévő " betáblázott babák"
válasza:Én meg erre azt mondom,ha neked így jó, akkor csináld!
Nekem egy éves a fiam, de meg bolondulnék, ha egész nap, a hét minden napján csak kettesben ülnénk otthon.
Nekem kell a felnőtt társaság is, mert hiába imádom a fiamat, az,hogy baba, meg nyam, nem kommunikáció!
Illetve én tudatosan szoktattam a család tagjaihoz, hiszen a magam helyzetét könnyítem,ha tényleg olyan jön közbe, hogy anyuéknak kell rá vigyázni, akkor ne legyen gond.
De ha neked így jó, akkor te csináld így! Tényleg!
válasza: válasza: válasza:Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat.Érdekes dolgokat írtatok.Úgy gondolom pár mondatomat teljesen félreértettétek,de mindegy:)
A mostani napirendünket nem én csináltam,a kislányom alakította ki saját magának,én csak igyekszem magam tartani hozzá.De ez nem azt jelenti,hogy felakasztom magam,ha egy picit csúszunk,vagy ha ő majd fogzáskor például,másképp fogja alakítani,én abszolút hozzáigazodom,csak azt szeretném,hogy egy rendszer legyen,ami az ő kis életében nagyon fontos.Nem baj 5-10 percet csúszunk,csak ha egy órával később érünk haza,azzal felborul minden,és ezt nem akarom,szó sincs arról,hogy 5 percet nem késhetünk.Nem tudom,hogy gondoltátok,hogy a több mint három hónapos kislányomnak még ugyanaz a napirendje,mint ami szülés után volt 2 héttel:) Egy szóval tényleg csak annyit szeretnék,hogy valami felvázolt rendszer legyen,amihez körülbelül tudjuk tartani magunkat,és amit majd a későbbiekben is ő alakít. De ami most van ahhoz én úgymond "ragaszkodom",éppen ezért,hogy neki jó legyen nem maradok ott a vendégségben egy órával többet,csak mert jól érzem magam.2 évesen meg már amúgy sincs szó komolyabb napirendről,mert pontosan tudom,hogy amikor éhes szól,amikor álmos,nyűgös úgyis látni (fogom) rajta,ott is csak annyi,hogy egy pici rendszer.Nem több.
Azt sem mondtam,hogy itthon akarok megöregedni,és soha sehová nem megyek majd el,de nekem egyelőre a lányom a legfontosabb,és nem vágyom el mellőle semerre.Ez nem azt jelenti,hogy nem ápolom magam,és zsíros a hajam,vagy hogy elhanyagolom a férjem,mert sokat megyünk hármasban sétálni,az esték a miénk,ilyenkor filmezünk,pizzát rendelünk...De továbbra sem akarok elmenni bárhová,én a babámmal érzem jól magam,és a séták bőven elegek,akkor a babás barátnőimmel megyek.A többi barátnőm,meg baráti házaspár pedig jöjjön fel hozzánk.Szóval sem említettem azt,hogyha egyszer el kell menjek intézni valamit,akkor kész,vége mindennek,de jól érzem magam,és szeretek vele itthon lenni.
Azt,hogy nem adom oda senkinek,úgy értettem,hogy rosszul vagyok attól,hogy menjen a lányom kézről kézre,nem "adogatom" oda senkinek,hogy na tessék fogd 2 percig,utána meg xy fogja még két percig.Nem szeretem,ha állandóan vendégek jönnek,bőven elég kéthetente egyszer,és nem a nagyszülőkre gondolok.
válasza:Még nem vagy az, de a leírásod alapján te is tisztában vagy vele, hogy jó úton haladsz efelé.
Nem mondhatom meg, mit csinálj, de én a helyedben nem "dugnám el" annyira a világ elől a gyereket, főleg, már így 3 hónaposan. Figyelj arra is, hogy amellett, hogy a gyerekednek minden szükséges dolgot megadsz, legyen meg a határ, ne ő legyen a világ közepe. Valamint a férjedet/párod se hanyagold el.
válasza:Ok, tényleg vannak félre értések.
Pl. számomra a nagyszülők is vendégek, meg mindenki, aki nem a "kis család", és az is normális, hogy annyiszor és azok jöjjenek látogatóba, amennyi jól esik.
A "kézbe adás" szerintem valamelyest érthető, de azt gondolom, hogy az ember (az anya) ebben is, mint mindenben, változhat.
Én pl. a 3. gyerekemet már úgy passzoltam a látogatók kezébe, mert tapasztalat, hogy az emberek 90%-a megveszik azért, hogy a kezében tarthasson egy babát, nekem meg jól esett, ha nem kellett a 4 kilós csomaggal szambázni egész nap, mert harmadik törpöm úgy érezte jól magát...
Amit példának hozol, az meg nem egészen stimmel, de nem vagy lekésve, majd kitapasztalod, ha oda jutsz.
Egy két évesnek nagyon kell a napirend, és ő, ha belemerül egy játékba, akkor nem fog szólni, hogy "anya fáradt vagyok", hanem tovább játszik, míg egyik pillanatról a másikra kezelhetetlenné válik a fáradtságtól...
A 3 hónapos meg totál ösztönlény, ha anya a közelben van, akkor tök mindegy neki, hogy hol van, és hány óra van, eszik, nézelődik és alszik.
Azt meg elhiszem, hogy beállított magának egy rendszert, mert mióta nekem is három van, látom csak igazán, hogy mennyire különböznek, és minél több a tapasztalatom, annál jobban hiszem, hogy a szoktatás/nevelés nem olyan "nagy rész", mint a gyerek egyénisége.
Sok boldogságot a picivel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!