Babátokra rámordul a saját kutyátok. Mit tennétek?
Van egy 8 éves német juhász keverékem és egy 8 hónapos kislányom.
65 nm-es lakásunk van, sokat vagyunk a hálóban, gyerekszobában, ahova a kutya nem jöhet be, Ő a nappaliban, étkezőben van.
De néha, hogy szokják egymást, kiviszem a kicsit a kutyához és egy pléden játszik, a kutya, odamehet hozzá, nézegeti, puszit ad Neki, odaviszi hozzá a játékát és jól elvannak.
DE Ma a kutya a kicsim mellé feküdt és ott heverészett, a kislányom pedig meg akarta simogatni és nyúlt az oldalához. A kutya pedig rámordult, felpattant és odakapott. Nem zárt össze a száját és nem akarta bántani, tényleg "csak" rászólt, úgy, ahogy a kutyatársaira is szokott, mert nekik is így mondja, hogy hagyják békén nem akar játszani, csak azt nem értem, magától miért feküdt akkor mellé??
van tapasztalatotok? Szeretném, ha békében még sokáig velünk lehetne, és sokat is foglalkozom Vele, délelőtt magunkkal vissza a majd másfél órás sétákra, nyáron pedig órákig is a szabadban van, amikor a parkban sétálunk, ma is lent maradtam vele labdázni a hóban, hogy érezze, fontos nekem... Szófogadó is, mindent tud, őt többet is mint kellene, okos kutya, d ez elkeserít.. Ötletek???
Egyébként, lehet számít,épp fotóztam Őket és villant vaku is, mikor a kicsi nyúlt a kutya felé, de mindketten hozzászoktak a villanáshoz, nem emiatt volt. Persze a kutyát jól megszidtam, megrángattam a grabancát, és a pofijára kapott egy taslit, pedig nem vagyok az erőszak híve és a helyére küldtem, nem jöhetett onnan ki, míg nem hívtam...
Egy nagytestű kutyának is az az igénye hogy a gazdája mellet legyen,,nem kertben nem láncon. Az hogy kert van nem jelenti hogy elég neki mert van hely.Az elég ostoba aki ilyet leír,és tuti nem is ért a kutyákhoz.
Nekem is fontos a gyermekem.De ha az oviba meghúzzák a haját nem az lesz az első lépés hogy elföldelem a kishaverját,hanem megbeszélem ,megoldom.
Nem! Nem kell tűrnie a kutyának azt, ha már fáj, amit művelnek vele, de az lenne az elvárható, hogy ilyenkor max odébb menjen. Jó ötlet, hogy létrehozol neki egy kis védett sarkot, mert igen, legyen a gyerek az első, de azért arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy kutya sem viseli jól, ha non-stop gyepálják!
Egyébként szerintem itt abból fakad a probléma, hogy első gyerek és igazán a kutya és a gazdi is bizonytalan, hogy miként is kéne kezelni a helyzetet. Ezen felül nyilván az is közrejátszhat, hogy eddig csak körülötte forgott a világ, mostmeg ott van egy másik "törpe lény", aki fura neki. Nem kidobni kell, hanem tudatosítani benne, hogy márpedig ő is családtag, aki ha parancsolni még nem is tud neki, igen is felette áll a sorban. Mindenképpen beszélnék erről egy kiképzővel, ő eltud látni megfelelő tanácsokkal, hogy hogyan oldjátok meg ezt a "stressz" helyzetet a kutyánál.
Unokatesóméknál amúgy ugyanez volt, csak ott durvábban. A kutya nem bírta elviselni az új jövevényt. Azonban odafigyeléssel és kemény szigorral megoldották a helyzetet és később már a két gyerek is zokogott, amikor a kutya elpusztult. Sosem voltak legjobb barátok, nem téphették a kutya fülét szűntelenül, de kialakult egy olyan helyzet, amiben már nem kellett elzárva tartani őket egymástól!
41-esnek.
Én is azt írtam, hogyha ilyen helyzetbe lennék, kiraknám a kutyát a kertbe. Ezért vagyok ostoba? Nem kiraknám és többé rá sem néznék. Inkább nézz magadba. Hogy hasonlíthatod a kutya morgását ahhoz, hogy egyik ovis meghúzza a másik ovis haját? Hány olyan hírt hallottál, hogy az egyik ovis szétmarcangolta a másikat? Szerintem meg az az ostoba, aki ilyet ír.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!