Szerintetek baj ha hagyom sirni?

Nem tudom, "baj"- e, én nem tartom jónak, ha van más megoldás. A végén azt írod, hogy hozzábújva is sírt de hamar(abb) elaludt. Akkor inkább így síron mint egyedül, szerintem:).

És még Nálatok"befigyelhet" pont most, ebben az életkorban a szeparációs szorongás is, ami mellé még az alvástréning extra stressz jelent a babának és Neked is... szóval én magára biztosan nem hagynám, ha sír így is, úgy is, akkor inkább ne magányosan tegye.

Bocsánat, akkor félreértettem ezt a mondatot:

"beraktam a kisagyba jott az uvoltes,par percenkent oda mentem".

Ezt értettem úgy, hogy elmentél majd vissza. A 20 perceset pedig úgy, hogy egyből odabújtál:).

Szóval ezt gondolom az egyik megoldásnak, amit már csináltál is:). Nem mégy el, hanem végi mellette vagy. A "csiki- csuki"t sem gondolom én sokkal jobbnak, mert ahogy nálatok is látszik, nem tudja, mit kezdjen a helyzettel. Itt van anya, elmegy, visszajön, de jaj, mi lesz ha megint itt hagy... remélem érthető, mire goindolok:).

Szóval mint fent is írtam, a szepaszorongás miatt is lehet, hogy nehezebben lazul el, mikor tudja, hogy "elválás" következik.

Nem tudom, hallottál- e már az Édes álom könnyek nélkül cím könyvről, elmagyarázza, hogyan "Működnek" a gyerekek és soksok hasznos tipp is van benne az altatáshoz, amik nem járnak "sírni hayással":). MOst mennem kell, nincs időm példát írni, de ha szeretnéd, akkor majd írok este.

énszerintem az, hogy ő sír és te ott vagy mellette, az nem jelenti azt, hogy hagyod sírni.

Nem cipelheted örökké.

Én a lányomat sosem kapkodtam/dom fel,de mindig ott vagyok mellette, jelzem neki, hogy nem hagyom magára.Születése után elég sírós volt,aztán szép lassan elúlt, most viszont már így is meg tudom nyugtatni, hogy nem veszem fel.

Azt nem mondom, hogy soha nincs kézben, de nem cipelem a nap 24 órájában, sokat játszok vele úgy, hogy a kezemben van, meg szeretem ölelgetni puszilgatni, de ha sír nem ez az elsődleges, hogy felkapom.5 hetes kora óta megtanult így egyedül elaludni, egy kiegyensúlyozott, mosolygós kisbaba, most 4 hónapos

Alapvetően szerintem ne hagyd sírni, mert nem tesz jót nekik, a személyiségük attól lesz erős, ha sokat, sokat ringatjuk őket, szeretetet kapnak. Attól viszont biztos, hogy nem lesz semmi baja, ha egyszer-egyszer nem tudod őt felvenni, ha sír, mert valami fontos dolgod van, vagy mert leszakad a derakad. (de itt most igaziból nem feltétlenül az ölbenlevés a lényeg, az odabújás is jó, a teskontaktusra gondolok, simogatás, stb. ok)

de ha egyszer ki vagy bukva, és MUSZÁJ egy cseppet pihenned, hogy új erőt végy magadon, az nem fog benne kárt okozni, tuti.

Amúgy volt egy főnököm, akinek négy kislánya volt, és az egyik folyton üvöltött éjjel, alvásnál, és egyszer hagyták hajnalig sírni a feleségével, (amúgy mindig felvették, de már totál kivoltak) és azt mondta, hogy utána többet nem csinálta a kislány ezt a műsort. Ez ellent mond annak, amiben mi itt legtöbben "hiszünk", hogy ne hagyjuk sírni, de ez így történt.

Nálunk is volt ilyen 8 hónaposan csak nekünk ikreink vannak.

Mivel mind a két gyereket nem tudtam felvenni leültem a kiságy végébe és meséltem nekik olvastam és kb. egy hét után már megnyugodva várták a mesét.Ha valamelyk sírt akkor felvettem ringattam egy kicsit és utána csere aztán be a kiságyba és folytatodott a mese.Most másfél évesek este fürdés után várják a mesét és már nem is kell ringatni őket.