Hisztek abban, hogy ha hagyom sírni megtanul aludni?

Éjszaka sosem hagytam sírni. Nap közben előfordult, hogy betettem az ágyba, és hagytam kicsit nyűglődni. Persze ha nagyon rákezdte, akkor visszamentem, megnyugtattam, stb.

De éjszaka nem. Eleve a nagy sírás-rívástól nem fog megnyugodni, csak felhergeli magát, és még nehezebben alszik el.

A lányom is ivott ennyi idősen, ő is sokszor megivott egy üveg teát. Aztán olyan 10 hónapos korában elegem lett, mert már csak azért kelt fel éjjel, hogy teázzon. Na, akkor szépen bekészítettem a vizet az üvegbe. És láss csodát, leszokott az éjjeli ivászatról! :)

Nem mondom, hogy sosem kel fel, de ritkán. Inkább csak akkor iszik, ha valami más miatt megébred (pl. fog, vagy hasfájás).

Szerintem ne hagyd éjjel sírni, próbálj vizet adni neki. Hátha ő is rájön, hogy ezért nem érdemes felkelni. :)

Sosem hagytam sírni és nem is fogom.Még 1x sem aludt át éjszakát.19 hónapos...

A kérdésre válaszolva én nem hiszek a sírni hagyásban...

Engem zavar, ha sír a lányunk (7 hónapos). Akár itthon, akár közösségben (sétáknál, boltban, etc). Egyébként nem tudom miért zavar, mert ez velük járó dolog.. mégis így van!

Emiatt én teszek azért, hogy ne sírjon, ha tudom, hogy indokolt.

Viszont tudom már azt is, hogy mikor hisztizik. Látom, hogyha esetleg 5 centire van a játék és lusta odafordulni érte, akkor elkezd sírni, hogy segítsek.. :))))

Én úgy kezdtem anno altatni, hogy simogattam a hátát, mintha ringatnám, olyan mozdulatokkal. Be is jött nála.

Most pedig már kb. 1 percig csinálom, majd kimegyek a szobájából. Tudom, hogy fent van, de lent a feje és tudja, hogy aludni kell.

Volt, hogy 1 órán keresztül még játszott fekve a kezével vagy a takaróval, de elaltatta magát.

Barátnőm fia sokat kelt éjszakánként. Volt, hogy 9-10× is. Leginkább szomjas volt. Párásító náluk mindent megoldott ill., a barátnőm amikor ciciztette, akkor időről időre egyre kevesebbet adott neki. Emiatt lassan, de biztosan leszokott arról, hogy keljen.

Náluk ez jött be.

Na, akkor engem meg lehet kövezni! 15 hónapos a Lányom, kb. 1 éves kora óta 7-8 alkalommal kelt egy éjszaka, nem aludt vissza csak cicin vagy a hintájában. Mi is azt vallottuk, hogy nem hagyjuk sírni a babát, mert sajnáljuk, bizalomvesztés.... Apával felváltva jártunk ki hozzá, volt olyan, hogy annyira felébredt, hogy 2-3 órát is ébren volt éjszaka, akkor szórakoztatni kellett. Január elején már totál fáradtak voltunk mindhárman, így kértünk időpontot alváslaborba. Ott a sokat látott és tapasztalt doktornő megmondta, amit már régen sejtettünk, hogy a Kicsi nem tud magától elaludni, a hinta és a cici csak segédeszközök neki az alváshoz és mivel az éjszakai felébredés minden embernél természetes dolog (5-6 alkalommal), akár 3 éves koráig is maradhat ez az áldatlan állapot...vagy megtanítjuk rá, hogy magától aludjon el. Ez sajnos sírás nélkül nem fog menni... Nagyon eltökéltek voltunk, már aznap este belevágtunk. Cicizés után betettem az ágyába a kedvenc mackójával és nyuszijával, mellé húztam a széket, simiztem, beszéltem hozzá. Volt egy 50 perces kemény hiszti, mikor rájött, hogy nem az lesz, amit ő diktál, ergo nem veszem ki, amikor kéri, de 50 perc után lefeküdt és elaludt. Aludt 3-ig, akkor Apa átment, megsimogatta, adott neki vizet és már aludt is tovább. Reggel 3/4 7kor felkelt, akkor átvittem magunk közé, kapott cicit és aludt tovább 3/4 9-ig! Az én Lányom, aki addig megelégedett 8-9 óra alvással, 11 órát aludt azon az éjszakán és azóta is. Ez 2 hete volt. Azóta mindannyian kipihentek és sokkal türelmesebbek, jobb kedvűek vagyunk. És azóta a Kicsi maga megy a kiságyhoz este, szó nélkül! Gyönyörűen elforgolódik, énekelget és szépen elalszik. Mindig ott vagyok a szobájában, amíg elalszik, illetve éjszaka is megyek, ahányszor jelez, így nem érzi, hogy cserben hagytam! Nekünk nagyon megérte az 50 perc sírás!!!

Azt hiszem

Egyszer írt egy anyuka, szintén az alváslaboros módszerről. Az akkor 7 hónapos fiamnál kipróbáltuk, mert többször kelt éjszaka, csak ringatva aludt vissza, amint vízszintesbe fordítottuk, kipattant a szeme és ordított. Felvettük, aludt. Ha levittük magunk közé (1x próbáltuk), akkor már hárman nem aludtunk. Ha a kanapén próbálkoztunk, hogy egyikünk vele alszik, azt hitte, játszunk, megint nem volt alvás.

Sajnos, ez a "sírni hagyós" módszer.

Este kialakítasz egy rutint. Fürdés, vacsi/cici, beteszed a kiságyába, elbúcsúzol tőle, "este van, anya, apa is megy aludni." Jön a sírás. 2 percet várni kell. Bemész, de nem veszed ki, az ágyban megpróbálod megnyugtatni. Ha megnyugodott, kimész, újra sírás, 2 perc.

Nekünk az első nap 40 percet tartott, másnap kb. 15 perc, a harmadik nap nyekkenés nélkül tettük le aludni, ébredés nélkül. Azóta már lassan 11 hónapos, stabilan végigalussza az éjszakát, most már csak akkor ébred és sír fel, ha valóban probléma van. Természetesen ilyenkor megyünk és megoldjuk.

Sajnos, erre rá kell áldozni néhány éjszakát, de megéri. Ahogy sírt a gyerek, én úgy bőgtem a szobája előtt, úgyhogy nálunk apa ment be hozzá.

A bizalomvesztésről pedig annyit, hogy azóta is imád minket, sokszor bújik, már tanul szeretgetni, puszit ad stb., nem okoztunk semmilyen törést neki, hiszen nem hanyagoltuk el, pusztán nem hagytuk, hogy az éjszakát szórakozással töltse.