Nagy baj ha 3 hetes babamat hagyom sírni 15-20 percet ugy h nem foglalkozom vele?

Egy 3 hetes baba azért sír mert a szükségletei nincsenek kielégítve. èn soha nem hagynék egy ennyi idös babát 15 percet sírni.

Inkább elgondokodnék mi lehet a baja. kérdem én, te mint felnött szeretsz egyedül aludni? gondolom azért választottál párt hogy valaki legyen melletted, hogy valakit szerethess és hozzá bújhass. na a gyereked is csak ennyit szeretne. törödést, hozzábújást.

szerintem rosszul tetted hogy hagytad sírni.

én nem vagyok ez az igazán kötödö nevelés híve, én egyböl letettem ha nem sírt, és soha nem vettem fel csak úgy, de nem hagytam sírni, mert éppen éjszaka volt. akkor volt hogy 1 órát is ringattam.

Szerintem nem baj, hogy ezt tetted.Gondolom nem egész éjjel játszotta ezt, mert mondjuk ha éjjelente 4-5* csinálná akkor én nem hagynám sírni, de ha egyszer csuinálta és utána szépen elaludt akkor szerintem nem baj.

Próbáld úgy szoktatni, hogy inkább nappal kelljen ringatni és éjjel nem, így mindkettőtök álma nyugodt marad.

1 éves kiscsaj anyuja

Elég nagy baj.

Egy ekkora baba azért sír (és úgy fél éves korig ez nagyjából igaz), mert valami baja van. Ki kell deríteni mi, és orvosolni. Főleg, ha a hasadra teszed, vagy magatok közé, és akkor sem nyugszik meg, akkor tutira valami nem stimmel, azért sír.

Esetleg hasfájás, puki/büfi.

Sajnos az anyaság ilyen sport. Vannak "álombabák", és kevésbé azok. Egyik gyerekemmel én is jártam úgy, hogy éjjel összeestem és elaludtam a síró baba mellett valahogy. Amikor felébredtem, már aludt, de hogy közben mi történt... ?

Mivel gondolom első gyerek, próbálj napközben aludni/pihenni, amikor ő is alszik. És kideríteni, mi a baja, ez a legfontosabb!

Lányom 7 hónapos koráig volt sírós. Nagyon-nagyon sokat sírt, akár napi 10-12 órát is. Több vizsgálaton is voltunk, de nem derült ki szerencsére semmi betegség sem. Azóta is rejtély mi baja volt.

Sajnos mivel ilyen sokat sírt, volt hogy mi is hagytuk őt sírni, egyszerűen belefáradtunk, nem tudtuk napi tizenórákat ringatni. S ilyenkor jött a lelkiismeret-furdalás, de egyszerűen nem tudtam megtenni, hogy egész nap fogom őt. Most amúgy egy egészséges, és ragaszkodó másfél éves gyerek.

Ha tudod, van erőd, vedd fel őt, segíts neki, még nagyon pici, még csak most bújt ki a pocidból, meg kell szoknia a külvilágot.

Légy kitartó, türelmes. Én jó pár hónap után fáradtam el, az első hetekben viszont nagyon fontos, hogy ott legyél neki. Viszont most nehogy lelkiismeret-furdalásod legyen, egyszer-egyszer úgyis elfárad az ember, a babádnak nem lesz ettől baja, de ne add fel hamar!

Szerintem meg nem baj! Nekem egy gyerekem van,de ha lenne második (nem lesz), teljesen másképp csinálnám. Mi is minden nyekkenésre vettük föl és ringattuk, 10 hónaposan még járkálva - ringatva aludt el, különben üvöltött (iszonyatos hangosan) ,ma már majdnem kétéves, de egy percet nincs el magában, állandóan kapaszkodik, jön utánam mindenfele, lépni nem tudok tőle, ha elmegyek WC-re, vagy csak egy kv-t főzni már sírva jön, hogy vegyem fel, vagy menjek vele. Egyedül nem játszik, képtelenség tőle bármit megcsinálni itthon a háztartásban. Biztos hoyg ha most kezdeném, vagy 2. gyerekünk születne, nem így csinálnám, hagynám sírni (persze azért ahogy te is irtad, meg lehet különböztetni a sírásokat, hogy tényleg van-e baja, vagy csak a "megszokás", hogy mennyivel jobb már ha fogják a kis popómat és hurcikálnak...) !

Szóval lehet lepontozni, de én ma már az arany középutat választanám, néha felvenném, de inkább próbálnám arra szoktatni,hogy magától is megnyugodjon / elaludjon.

Ja és megsúgom, nálunk is van olyan éjszaka, hogy nyávog, hogy Aja,aja, nem megyek át (hacsak nem sír nagyon hangosan, vagy kér inni) ,és kb. 10 perc alatt visszaalszik, míg ha bemegyek, akkor muszáj ottmaradnom vele akár egy órán keresztül is! De én is még csak most kezdtem ezt el, eddig én is egyből ugrottam...de nem lehet ezt a végtelenségig bírni.