Nem baj ha hagyom álomba sírni a babámat?

Ezen az oldalon az a baj, hogy végig sem olvassák és nem is értelmezik azt, amit az ember ír.

Én is jól le lettem pontozva, pedig nem azt írtam, hogy egyedül hagytam és ő meg ordított torka szakadtából, miközben én meg röhögtem a markomba. De valamiért ezt képzelik az okoskodók, vagy csak magukat erősítik meg azzal, hogy márpedig milyen piszok jó anyák, mert az ő gyerekük nem sírt (és ez kizárólag az ő érdemük, nem pedig gyermek alkati és természetbeli kérdés...).

Én akkor hagytam őt sírdogálni, ha csak nyöszörgött. Nem tudtam mit csinálni, mert ha ringattam lekéredzkedett, ha simogattam még jobban sírt. Így maradt az, hogy ott vagyok mellette, ha kell megnyugtatom, de a lányom állandóan pityergett...ez egy időszak volt, amit túléltünk (úgy hogy szétpróbálkoztam az agyam, hogy kitaláljam mi a jó neki).

Alapvetően is olyan, érzékeny baba volt, most érzékeny gyerek. De imádjuk egymást pityergés ide-oda. S jó a kapcsolatunk, tudja, hogy nem hagyom magára.

Kérdező, neked kell kísérletezgetni, és kitalálni mi a legjobb a babádnak. Nem minden gyerek alszik el csöndben és nyugiban, valamelyiknek tök más technikára van szüksége, mint ahogy azt itt páran gondolják. De te ismered őt, neked kell próbálkoznod, és nem hiszem, hogy rosszul csinálod.

Sok szerencsés van, aki olyan ügyes volt, hogy el tudta szó nélkül altatni.

Szívesen kölcsön adtam volna pár napra a lányomat, aki minden elalváskor üvöltött, bármit is próbáltam tenni.

Elkeseredésemben kihívtam a védőnőt, majd az orvost is, és végül mindketten megállapították, hogy bele kell törődnöm, hogy ilyen alkat. Extra érzékeny, és fáradtság ide vagy oda, neki sírás kell az elalváshoz.

Ja, és még mielőtt valaki hülyének néz, én sem hagytam egyedül. Próbálkoztam, egyfolytában. (Leginkább az vált be, ha felé hajoltam, de nem értem hozzá, és halkan dúdoltam picit, ha pedig már csak halkan sírdogált, akkor abbahagytam, viszont érezte a jelenlétemet és nyugodtabb lett nagyjából.)

Míg nem jó pár hónap eltelt, és elmúltak ezek nagy sírások. De baromira nem volt egyszerű feladat.

No, azóta született még egy lányom. Ő meg...leteszem és hopp már alszik is. A körülmények ugyanazok. Ugyanaz az anya, ugyanaz az apa, ugyanaz a szeretet, a szoba, a lakás, és minden.

De ő meg szuperül tud aludni, hurrihopp. Ennyi. :)

Kedves kérdező, szerintem ne figyelj arra, aki szerint béna vagy és biztos a te hibád, mert nem teszed a dolgod...

Annyi, hogy ki kell próbálni mindent, amit csak lehet, legyen benne rendszer és hátha bejön. Ha meg nem, akkor az nem a te hibád. Vannak ilyen és olyan gyerekek, és hiszem, hogy van amelyiknek lételeme a sírás. :)

Félre ne értsetek, nem az a lételeme, hogy az anyja sza.rja le, de itt senki nem is ezt írta! Úgyhogy felesleges kioktatni szegény kérdezőt, aki nem azért jött, hogy megtudja más milyen okos volt, hanem hogy vajon mit csináljon...

7-es vagyok, elolvastam a kérdéshez írt kommentet, és pont arra reagáltam. Kérdező, mindegy, nem akarod érteni amit mondok, tényleg csak azok a válaszok érdekelnek, akik téged megerősítenek, hát erre nem tudok mit mondani.

Csak a 13-as válaszolóra reagálnék még. Az, hogy én nem hagytam sírni a babámat, nem azt jelenti, hogy ő mindig egy perc alatt szó nélkül elaludt. Bizony volt, hogy órákig ringattam, énekeltem, suttogtam neki, volt, hogy egy éjszaka alatt kb 100-szor pattantunk ki az ágyból felváltva a férjemmel, volt, hogy egy nap csak 1-2 órákat aludtam. És mielőtt rám fogjátok, nem mártírkodok, mert szívesen tettem, és örülök, hogy így tettem, mert ez volt akkor a dolgom, és szerintem ennek köszönhettem, hogy mára egy nyugodt, okos, egészséges kisfiam van, aki mindig bizalommal fordul hozzám.

16, elemezheted, meg kiforgathatod, ahogy akarod.

Most mi a kérdésed?

Te írtad:

"de igazából a picifiú nem ad más választást. vagy hagyom, vagy jobban sír"

Akkor erre most mégis mit lehet mondani? Hát csak azt, hogy ez az, így tovább, király vagy, jól csinálod, nem? :)

Ha tényleg mindenhogyan sír, akármit csinálsz vele, akkor orvoshoz kell vinni, mert valószínűleg fáj valamije. De arról nem írtál, hogy akkor is sír-e, ha tartogatod, járkálsz vele, ringatod, rázod a fenekét?

Nem arról van szó, hogy aki nem hagyja sírni, annak elalszik egy perc alatt, de arról sincs szó, hogy aki picit sírni hagyja, az nem próbálkozott ezerféleképpen, és szívtelenül magára hagyja a gyereket.

Ugyanannyira kiforgatjátok ti is az ember szavát, mint amennyire azt hiszitek, hogy mi is (akik dögök, mert a gyereket sírni hagyták a szó NEM szoros értelmében).

Bármennyire is meglepő ez egyeseknek vannak olyan babák, akik nem szeretnek úgy elaludni, hogy ringatják Őket. Én 24 órában a lányommal vagyok, már nem normális módon. Ha ébren van csak és kizárólag vele foglalkozok, nem hagyom sírni soha. Nagyon sokára jöttem rá, hogy Ő csak úgy tud elaludni, hogyha leteszem. Amikor már nagyon álmos volt, akkor mindig sírni kezdett, én meg ringattam, énekeltem neki, hurcoltam, apa hurcolta, apa ringatta. Semmi nem volt jó. Aztán rájöttünk, hogy le kell rakni. Ez nagyon jól működik a mai napig. Álmos lerakom, esetleg kicsit simogatom a fejét és alszik. Akkor van gond, ha már nagyon fáradt és emiatt sír. Ilyenkor amikor leteszem akkor is tovább sírdogál, nyöszörög egy kicsit. DE!!! még mindig kevesebbet, mintha ilyenkor ringatom. Nekem az a szerencsém, hogy azt még elviseli, ha ülök mellette és simogatom a fejét.

Én annyit tudnék neked javasolni, hogy próbáld meg az álmosság legelső jelére lerakni. Lehet, hogy már túl fáradt, amikor leteszed. Esetleg még kipróbálhatsz valami halkan zenélő játékot. Az én lányom szereti a felhúzós zenélő mackóját. Jobb ötletem nincs.