Meddig hagyhatom sírni a másfél hónapos babámat?

Hogy lehet ilyen válaszokat adni???

Egy ilyen pici babát nem lehet elkényeztetni, hiszen hormonálisan és agyilag még nem érett arra, hogy bármilyen szándék vagy tevékenység mögött okokat tudjon felfedezni, ami az elkényeztetés - vagyis a tettek következményeinek figyelembe vételével való reakció feltétele.

Szerintem káros, ha sírni hagyod - direkt módon. Természetesen magadat és a másik kettőt is el kell látni, de lehet ezeket egyszerre is. Pelenkázz ágyon, úgy, hogy a pici is ott fekszik, nap közben ne előre, hanem a hátadra kösd, ha tartja a baba a fejét, akkor már batyuban hátra teheted, youtubeon rengeteg videó van újszülött háti hordozásáról ;)

Az éjszakai cicizés miért zavar, nem tudsz aludni te is közben (nálunk ez pl műkdött, meztelen felsőtesttel aludtam, ő mellettem és kiszolgálta magát simán)

a 3 éve tesó még nem tudja kicsit patyulgatni, akár pár percre?

Kitartást kívánok neked és hogy találj valami megoldást, elhiszem, h elkeseredett vagy, de pont a hordozás az, ami szerintem megoldja a problémát.

HA egyedül nem emred hátra tenni, keress tanácsadót! Én 3 hetes kora óta hordom háton is a lányomat, simán megy így minden :)

Ne hagyd sírni! Ki tudja, lehet, hogy fáj a hasa?

Ő is lehet érzékeny az időváltozásra, akármi...

Az Én Kisfiam 6 hetes. Nagyon jó gyerek, de 1-2x bizony Ő is nyűgös. Észrevettem pl. h ha rossz idő van akkor bújósabb Ő is. Amúgy úgy tudom Őket nem lehet még elkényeztetni :)

Persze Én is jártam úgy hogy már nagyon el kellett mennem wc-re (délelött apa dolgozik, így egyedül vagyunk), és sírt a fiam, muszáj volt arra az 5-6 percre ágyba raknom és hallgatni ahogy sír. Nem lesz baja, de sokszor nem tenném meg, elég elkeseredetten tudnak sírni....

Ha a hordozás egyébként bevált, szerintem ne mondj le róla:)! Háton hordozást ha megtanulod, bármit, kivéve az erős vegyszeres munkákat, meg tudnál csinálni:).

"Fontos praktikus érv lehet a hordozás mellett, hogy a házimunkával sem kell elmaradnunk, ami lelkiismereti problémát is okozhat sok anyukánál. A hordozás által felszabadított két kezünknek köszönhetően szinte bármit elvégezhetünk, legyen az porszívózás, mosogatás vagy teregetés.(...)Olyan családoknál pedig, ahol van testvér, nagyon nagy könnyebbséget adhat, ha a kicsit magunkon hordva tudunk a nagyobbal játszani, játszóterezni, fürdetni. ĺgy az ő igényeit is kielégíthetjük, ezáltal segíthetünk a testvérféltékenysége leküzdésében."innen: [link]

Azt gondolom, hogy _direkt_ sírni hagyni nem jó a babát, természetesen, főleg több gyerek mellett kivédhetetlen, hogy néha sírdogáljon, de nem hiszem, hogy a mennyiség meghatározható lenne, hogy ennyi még nem árt, annyi meg már igen. Talán ami erre válasz, hogy mennyi ideig, az az, hogy a lehető legkevesebbet:).

"Hogyan helyes tehát? Minden esetben azonnal fel kell venni a síró csecsemőt, vagy akár várhatunk is olykor? Erre, sajnos, nincs egyértelmű válasz. Érdemes azonban végiggondolni néhány dolgot, mielőtt kialakítjuk a saját stratégiánkat.

Dr. Sears amerikai gyermekgyógyász professzor, a La Leche Liga tudományos tanácsadója és nagycsaládos apa külön könyvet szentelt a nagyobb törődést igénylő - többemberes - kisbabáknak és szüleiknek. (Sajnos magyarul még nem olvasható.) Sears kiemeli a biológiai kapcsolat szerepét. Tudniillik sem a védőnő, sem a gyermekorvos, és egyetlen szakértő vérében sem indul el a hormonképződés, amikor meghallják a síró gyereket. "Nincs még egy ehhez fogható hang a világon, amely olyan erős érzelmeket váltana ki az édesanyákból, mint a sírás. Az apák füléhez könnyebben eljut az a tanács, hogy hagyják sírni a gyereket, mert bennük nem indul el ez a biológiai reakció" - írja.

A sírás nem egyszerűen zaj, hanem a csecsemő valamilyen szükségletének jelzése, állítja a professzor. A kisbaba számára ebben az életkorban ez az egyetlen kommunikációs eszköz. Csak így tudja "elmondani", hogy valami nincs rendben. Nagyon fontos, hogy "gondozója" jól értse a jelzéseit, csak ebben az esetben ismeri fel, hogy mit kell tennie. Sears szerint éppen ezért a sírásnak "hatékonynak" kell lennie. Elég sürgetőnek ahhoz, hogy kiváltsa az édesanyából, illetve a gondozóból a gyerek megnyugtatásához szükséges reakciót. De mégsem olyan erősnek, hogy úgy érezzék, tehetetlenek, és végül magára hagyják a kicsit. A folyamatosan síró baba ugyan kezdetben erős érzelmeket válthat ki a szülőkből, később azonban annyira nyugtalanítóvá válhat, hogy egyszerre nem tudnak mit kezdeni vele. Amikor ez történik, az a szülő-gyerek kapcsolat zavarára utaló fontos jel.

Teljesen természetes, ha olykor úgy érezzük, elegünk van, és nem segítünk azonnal a gyereken. Ez egyfajta egészséges önvédelem. De ha már tehetetlennek érezzük magunkat bömbölő csecsemőnk mellett, akkor érdemes szakemberhez fordulni.(...)- Nagyon egyéni, hogy melyik édesanya meddig képes szorongás nélkül sírni hagyni újszülött csecsemőjét. A kisbaba még nem tudja szabályozni az érzéseit és indulatait, azt később a szüleitől tanulja meg. Amikor sírni kezd, ezeket az elmei erejű indulatokat, feszültségeket mozgatja meg az anyában is, ezért lehet ez a "zaj" ennyire sürgető és nyugtalanító - vallja Halász Anna, az Ego Klinika pszichológusa. Még a leghiggadtabb nőket is pánikba ejtheti a kicsi sírása. A mamák ösztönösen érzik, hogy gyerekük az idő előrehaladtával egyre több frusztrációt bír ki (amikor a vágyai, szükségletei nem elégülnek ki rögtön), sőt egészséges fejlődése érdekében szüksége is van bizonyos korlátokra.

Nagyon nehéz azonban megmondani, mi az elégséges, hol van a határ. Azt régóta tudjuk, hogy a hosszan tartó elkülönítés - amikor a csecsemő és édesanyja nem lehetnek együtt - mennyire káros. Nagyon romboló volt régen az a kórházi gyakorlat is, hogy a kicsikkel nem lehettek együtt a szüleik, például egy mandulaműtét idején (amely akkoriban ötnapos kórházi kezelést jelentett). A lélektani következmény egyértelmű: a gyerek kötődési képességei sérülnek. Felnőttkorára kapcsolatai nem lesznek tartósak és kiegyensúlyozottak, érzelmei pedig szélsőségessé válnak, indulatos és agresszív lesz. Az elkülönítés azonban nemcsak a gyerek idősebb korában okozhat lelki sérülést, hanem már rögtön a születése után is. Mi, felnőttek azt gondoljuk, olyan kicsi még, hogy biztosan nem fog emlékezni arra, mi történt vele újszülöttkorában. Holott minél kisebb a gyerek, annál hamarabb eshet apátiába. Valóban nem emlékezik még a szó köznapi értelmében, de viselkedését az átélt élmények megváltoztathatják, kiábrándultabb lehet, gondozóinak hosszan tartó hiánya érzelmi elszegényedést válthat ki.(...)az a felfogás, hogy a gyereket azonnal fel kell venni, az édesanyában bűntudatot gerjeszthet, mert erre a körülmények, a testvérek, a háztartási teendők miatt nem lehet mindig képes. Ha azonban a bűntudat a legfontosabb oka annak, hogy a gyereket felvesszük és megvigasztaljuk, akkor nem találtuk meg a sírás igazi okát. A bűntudat mögött sokszor tudattalan harag áll, haragszunk a gyerekre azért, mert a saját vágyaink tökéletesen háttérbe szorultak. Ilyenkor igyekszünk tudatosítani az édesanyákban ezt az érzést. Segíteni próbálunk érdekeik és igényeik összeegyeztetésében, de végül is együtt kell megoldást találniuk. Nyugtalanságunkat, fáradságunkat gyakran tudattalanul is közvetítjük. Nemrégiben járt nálam egy édesanya - meséli a pszichológus -, aki sírósnak hitt gyerekét hozta el hozzánk. Beszélgettünk, és a kicsi egyszerre valamiért fölsírt, mire az anya idegesen ringatni kezdte. A baba erre még jobban ordítani kezdett, hiszen ő az ideges ringatást érzékelte, és azt, hogy az anyja valójában nem értette meg őt. Ettől mindketten egyre nyugtalanabbak lettek. Az ördögi kört azonban nem is olyan nehéz megszakítani. Sikerülhet, ha a szülő rájön, hogy valami más probléma áll a sírás hátterében, mint amit ő eredetileg feltételezett, vagy ha észreveszi, hogy a gyerek sírósságát fokozza az ő nyugtalansága.(...)"innen: [link]

Nincs cumija?

Nálunk nem volt, de lehet, hogy neki lenne rá igénye.

Hízik eleget?

Nem szomjas, nem éhes?

Hogyne lehetne elkényeztetni? Itt a példa. Ne haragudjatok, de nem normális dolog az, hogy valakinek bűntudata van attól, hogy WC-re kell mennie 5-6 percre!

Nevetséges, ha a gyereket rabszolgájává váltok, de csináljátok csak, és pontozzatok le megint 0%-ra, akkor is a saját életeteket cseszitek el, nem az enyémet.