Tapasztalt anyukák tudnátok segíteni alvásproblémák 6 hónaposnál?!

Bizony, lehet már szepaszorongás. Plusz mozgásfejlődés. Plusz fog. ...

Mennyi idő után teszed le mikor elaludt? Nagygából 20 perc mire mélyalvásba kerül a baba, tehát érdemes megvárni ezt az időt és akkor letenni, kevésbé ébredhet fel a mozgatásra.

Hogyan alszotok?

Értem. Esetleg próbáld ki, hátha használ.

Az ébredésre még: mivel szepaszoronghat is, a miatt ébredhet, hogy szeretné ellenőrízni, megvagy- e még. És ha a felülets alvásban, mikorébredéskor nem vagy ott, akkor teljesen felébred, Téged keresve. Ha a közeledben aludna, akkor talán nem ébredne fel teljesen.

A baba nem manipulál, ahhoz igen komoly agyi érettsé szükséges. Pusztán természetéből adódóan ébred. Mert szüksége van ennivalóra, innivalóra, vagy "simán" a biztonságérzetre, amit a szülője jelent neki.

"Ha hagyod egyedül sírni, lehet, hogy hamarabb vége szakad a hangoskodásnak, kérdés, hogy jó- e az, ha szó szerint belefárad a bömbölésbe és végkimerültésgében elalszik, "beletörődve", hogy úgysem segít neki senki...

"Az emberi újszülött sok szempontból éretlen még születésekor. Éretlen idegrendszere még nem képes őt segítség nélkül abba az ellazult állapotba juttatni (sem pedig ezt az állapotot tartósan fenntartani), ami az alváshoz szükséges. Az alvásfázisok közötti átmeneten sem tudnak túljutni egyedül. Szopó csecsemő esetében kézenfekvően a szoptatás az, ami ritmikus és egyenletes voltával hozzásegíti őt az érzékszervek kikapcsolásához. A szopás közben a csecsemő agyában felszabaduló, és az anyatejen keresztül kapott endorfinok szintén segítenek az ellazulásban és az elalvásban.(...)Lehet, hogy egy első gyermekes szülő úgy gondol a csecsemőre, mint egy fotóalbumban látott képre: csendesen fekszik a kiságyban, passzívan bámulja a felfüggesztett játékokat, időnként fel kell venni, megetetni, játszani vele, aztán visszatenni. Azt gondolhatják, hogy csak azért kell időnként kötelességszerűen felvenni, hogy elég hosszú időre lecsendesítsük ahhoz, hogy megint le lehessen tenni. A babahordozás elve ezt megfordítja. A babákat az idő nagy részében hordják, és csak alvás idejére teszik le, meg azért, hogy a szülő a saját igényeit is kielégíthesse. A “letett” babák megtanulják, hogy sírniuk kell azért, hogy felvegyék őket. A “hordott” babák sírás helyett megtanulják testbeszéddel jelezni, ha le akarnak kerülni.” Több kutatás is azt bizonyítja, hogy a hordozott csecsemőknek gyorsabb a mozgásfejlődése. Az pedig szintén bizonyított, hogy azok az ingerek, amik hordozás közben érik, (az egyensúlyérzékelést érő ingerek és a többi érzékszervi inger: tapintás, hallás, szaglás, ízlés, látás) optimális módon stimulálják az agy érését. Ezeknek a korlátozása drámai hatással van az agyra, az idegrendszer fejlődésére. Ebben a nagyon érzékeny és gyorsan fejlődő időszakban épül fel, ugyanis az agy struktúrájának, az idegrendszeri kapcsolatoknak nagy része.

Ha egy kisbabát letesznek, és nem veszik fel, amikor sír, azzal azt tanítják neki, hogy ő nem fontos, a jelzései sem fontosak, nem érdekesek és egyáltalán nem érdemes szólnia, ha valami baja van. Azt hiszem világos, hogy ez hova vezethet. Valóban megtanulja a kicsik nagy része néhány nap alatt az új „rendet”, a kérdés az, hogy valóban ez-e a cél. Sok szülő értetlenül áll később a két-három, vagy hat-nyolc, tizenkét-tizenhat éves gyermeke ellenszenve, idegensége és agresszivitása előtt. Sajnos a szülők nem hozzák összefüggésbe azt, ami pedig nyilvánvaló. Ahol hiányzik a csecsemőkori ősbizalom, ahol nem alakul egészségesen a kötődés, ott bizony később is nehézségekre lehet számítani. A korai kötődésnek nevezett kapcsolat ugyanis éppen az első években épül ki a gyermek és gondozója (édesanyja/édesapja) között. Minél többször kap jelzéseire, éjjel és nappal egyaránt, megfelelő választ, minél inkább kielégítik alapvető szükségleteit, annál inkább biztonságban érzi magát, annál inkább lesz bizalommal a külvilág és gondozói felé. Azt is megtanulja ezáltal, hogy ő törődésre érdemes, szeretetre való kis lény. Ezt nevezik ősbizalomnak. A gyermeknek egyéves korára már határozott képe van a külvilágról és saját magáról is, erre is gondolni kell, amikor az első közös hónapokat töltjük.

Az első évek hamar elszállnak, kisbabánk elindul, önállósodik, felfedezi a környezetét. Egykettőre óvodássá, majd iskolássá cseperedik. Mire feleszmélünk, már kamaszodik, és hiába ölelnénk magunkhoz, hiába tudnánk szívesen csak néhány órára is testközelben, már rég kinőtte ezt az igényét, s a helyünket lassan mással kell megosztanunk, barátokkal, szerelmekkel. Hol van már az első hónap, mikor úgy éreztük, sosem múlik el ez az idő, amikor csak testünk tudja jóllakatni, elaltatni, megnyugtatni!

Források és ajánlott irodalom a témához:

Csóka Szilvia (2008) Életminőség és esélyegyenlőség a korai kötődés tükrében In: Kopp M. (szerk) Életminőség és esélyerősítés a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest

William M. Sears (2006): Éjszakai gondoskodás, Sanoma Kiadó Budapest

Martha Sears, William M. Sears: Threehundred Questions Parents Ask: Answers about Pregnancy, Childbirth, and Infant and Child Care

Schneiderné Diószegi Eszter Hogyan alszik, miért nem alszik a baba? Kismama magazin 2007. 11. 10.

Schneiderné Diószegi Eszter: A kisbaba valódi szükségletei, La Leche Liga Hírlllevél 2007/2 www.lll.hu/cikkek/ejszakai

www.kismama.hu/baba/hogyan alszik miért nem alszik/2190/

www.szoptatasportal.hu/node/1065

www.askdrsears.com"

innen: [link]

"Alvásról:

"(...)A mély álomból a könnyű álomba való lépés kritikus időszak, melynek során a kisbaba felébred, ha bármilyen kellemetlen körülmény vagy kényelmetlenség - mint például az éhség - megzavarja őt. (...)A csecsemők egy része képes átmenni ezen a kritikus perióduson anélkül, hogy felébredne, ill. ha mégis felébred, vissza tudja segíteni magát a mély álomba. Másoknak segítő kézre, hangra, vagy mellre van szükségük ahhoz, hogy visszasülylyedjenek a mély álomba. Az alvási ciklusok egyedi különbözősége arra tanít minket, hogy az éjszakai szülői gondoskodás egyik célja éppen az, hogy olyan környezetet teremtsen a babának, amely átsegíti őt az éjjeli ébredés kritikus periódusain, és hozzásegíti ahhoz, hogy felébredés nélkül visszatérhessen a mély álomba. (...)Azonban ha figyelembe vesszük, hogy ez a mód, ahogyan a csecsemők alszanak - vagy nem alszanak - életfontosságú fejlődési elven alapszik, akkor könnyebben megérthetjük a gyermek éjszakai szükségleteit, és olyan éjszakai gondoskodási stílust alakíthatunk ki, amely inkább segíti, mint sérti a baba természetes alvási ritmusát.(...)Ha a csecsemőt az éhségérzet nem tudná könnyedén felébreszteni, az az ő túlélése szempontjából előnytelen lenne. Ha a csecsemő orra eldugulna, és nem tudna lélegezni, vagy fázna, és melegre lenne szüksége, de annyira mélyen aludna, hogy nem lenne képes jelezni a szükségleteit, akkor a túlélése veszélybe kerülne.

Egy dolgot megtanultunk a gyermekorvoslásban eltöltött éveink alatt: a csecsemők azért tesznek úgy, ahogyan tesznek, mert így vannak kitalálva. Az alvással kapcsolatban a kutatók arra jutottak, hogy az aktív alvás a kisbabákat védi.(...)

Az első három hónapban a pici csecsemők ritkán alszanak négy óránál tovább anélkül, hogy szükségük lenne táplálékra. A kicsi babáknak kicsi a pocakja. Viszont általában összesen 14-18 órát alszanak naponta. Három és hat hónapos kor között a legtöbb kisbaba megnyugszik. Napközben hosszabb időszakokat töltenek éberen, és éjjel akár öt órát is alhatnak egyfolytában. Háromtól hat hónapos korig 1-2 éjjeli ébredésre számíthatsz. Azt is látni fogod, hogy a mély álom periódusa meghosszabbodik. Az éjjeli ébredés szempontjából kritikus periódusok száma csökken, és a baba egyre könnyebben tud mély álomba süllyedni. Ezt hívják az alvás érésének.

Az éjszakai szülői gondoskodás negyedik leckéje : Fontos, hogy tudd: gyermeked alvási szokásai sokkal inkább a gyermek temperamentumától függnek, semmint attól, hogy hogyan gondozod őt éjjel. Ne felejtsd el: más szülők általában túloznak abban, mennyit alszik a gyermekük, mintha ez volna a jó szülőség fokmérője, pedig nem az. Nem a Te hibád, ha a kisbaba felébred."innen: [link]

"(...)Jó, ha tudjuk, hogy a csecsemők bizony általában elég sokáig felébrednek éjszaka, sőt az egyfolytában (vagyis felébredés nélkül) alvással töltött időtartam egy bizonyos korig csökken, aztán újból nőni kezd. Ahogy dr. William Sears amerikai gyermekorvos megfogalmazta: „a babákat úgy tervezték, hogy felébredjenek”. Ennek megvannak az általános, illetve az egyes életkorokra jellemző okai.

Tévhit, hogy az elalvás körülményeitől függ az éjszaka átalvása: ha ez igaz lenne, akkor nem vándorolna át éjszaka a szülői ágyba olyan sok, amúgy már teljesen magától elalvó kisgyerek. Sokkal inkább igaz, hogy a csecsemők, gyerekek a szülői jelenlét, a testkontaktus nyújtotta biztonságérzetet keresik. Az emberi faj utódgondozása a folyamatos kapcsolaton alapul – éjjel és nappal is. Elég sokáig a folyamatos szülői jelenlét biztosítja a kisgyerek életben maradását.(...)

A kisbabák alvásának ötven százaléka REM-alvás, ez az arány háromévesen körülbelül harminc, felnőttkorban pedig huszonöt százalék, tehát a kicsik sokkal gyakrabban kerülnek könnyen felébreszthető állapotba, mint a felnőttek. A babák alvásciklusa nagyjából negyvenöt perces, a felnőtteké másfél órás, azaz éppen a duplája. Sok anyuka ismeri azt a jelenséget, amikor a baba félórányi alvás után ébred föl mindig, ennek épp ez a rövidebb alvásciklus a magyarázata. Ezért olyan rettenetesen fárasztó fölkelni a babához: az ő ébredései pontosan félbevágják a felnőtt alvásciklusát.

Miért ébred fel?

A különböző életkorokban más-más okai lehetnek a gyakori ébredésnek.

– Az újszülött baba gyomra picike, egyszerre kevés fér csak bele akár anyatejből, akár tápszerből, így szüksége van az éjszakai evésekre is. Anyagcseréjének jobban megfelel a gyakori evés, mint a nagy kihagyások.

– Általában jellemző, hogy hathetes kor után viszonylag nyugodt éjszakák következnek, egészen három-négy hónapos korig, amikor a babák nagy többsége megint elkezd gyakrabban ébredni éjszakánként. Egyrészt szükségük van arra, hogy megbizonyosodjanak anyukájuk jelenlétéről, másrészt ekkor szoktak megváltozni a babák nappali étkezési szokásai: könnyen elterelhető a figyelmük, az akár egy-másfél órán át szopizó újszülöttből két-három perc alatt végző három hónapos lesz, aki minden zajra felkapja a fejét. Éjszaka viszont ingerszegény a környezet, teljesen át tudják adni magukat a szopizásnak.(...)"innen: [link]

..."