Mit tegyek, hogy ne őrüljek meg a kisfiamtól?

Nos nappal semmi baj vele,tök jó gyerek.az alvása nappalra kb 8hónapos volt mire beállt,én kezdtem rosszul.Éjazsaka az elején kelteni kellett,mert annyira vissza fogyott,hogy állandóan a légzésfigyelő szólt,mert gyengült és mire észbe kaptunk már nekem is majdnem ráment etejem.Kb 2.5hónapig mindig ettünk 3óránként.ez rögzülhetett is,mivel császáros voltam és nagyon kemény volt kb 6hétig így sokszor magam mellé tettem éjjel,mert jobb volt úgy nekem is,így tudtam akkor pihenni.akkor még vissza aludt.az éjjeli 3-4szer kelés nálunk jó volt de ritka.Nyaralás előtt kb egy hete fogadta el,hogy ő külön alszik és mintha igénylete volna.sajnos egy szoba volt a nyaralóban így megint csak velünk aludt egy helységben és sokszor hajnaltól az ágyban is.egyszerűen nekem az sem volt pihenés,mert egész nap ment és intézkedett ,résen kellett lenni,éjjel meg sokszro felkel.

De amióta haza jöttünk rosszabb.Úgy érzem nem szereti a szobáját,pedigtényleg tök jól megcsináltuk neki,de mintha valami zavarná és első perctől ilyen.az ágyát már átratuk még itt a legjobb az ablakos oldalon.Itt eddig nyugodtabb volt..Jön a foga is én megértem,mert már lassan áttör a 6dik is,de valahogy neki is meg kell érteni,hogy adok neki inni,meg bekenem a fogát,meg simizem de éjjel aludni kell,rám csimpaszkodik és nem akar elengedni.Ha beteszem kezdi előröl.Az előbb ez volt a végén otthagytam álomba sírta magát...a szívem szakad meg de már néha a síró görcs kerülget.Nekem nem ,hogy óránkét kel van,hogy egy órában többször is.sokan nem hiszik el de így van.egyszerűen nem tudom kiszámolni.az a típusú baba,hogy minél fáradtabb annál rosszabb,mert pörög és nem alszik.Nem tudok segítséget kérni.A férjem is estére ér haza ,örül ha leül,lejön velünk sétálni még délután ha tud és annyi.Hétvégén játszik vele de én akkor érem magamat utol,este s net is csak a kikapcsolás miatt van,mert ha ez nem lenne beleőrülnék.Aludni nem elég persze ez az idő...A nagyik 200km re,ritkán találkozunk,más meg nincsen a közelünkben..aki segíthetne,szval nem egyszerű..Én sem gondoltam,hogy ilyennehéz és azt érzem én rontottam el,mert minden nyikkanására ugrottam mikor kisebb volt.a barátnőm aki hagyta sírni már simán jól pihen.Végig alussza a gyerek az éjjelt 3hónapos korától ,akkor elítéltem,most igazat adok neki.sajnos nem fogadtam meg anyám szavait,hogy inkább most sírjon ő mint később én,és lám itt vagyok és sírok-meg ő is..Tehát nem jó egyikünknek sem.a hiszti tárgya én vagyok,hogy aludjak vele,erre már régen rájöttünk,de már most 22órától kezdni ami nekem már sok...