Lehetséges, hogy valakiben nem alakulnak ki anyai ösztönök? Mit lehet ilyenkor tenni?

Nálam is lassan alakult ki a dolog. Én bevallom őszintén, és soha nem fogom letagadni, legfeljebb Neki nem mondom el soha, hogy nem mertem Őt várni. Féltem. Borzalmasan féltem, féltem a szüléstől, a "tehertől" a felelősségtől, a kötöttségtől, a fáradtságtól, a robottól, a szabadságom és függetlenségem elvesztésétől, és még sorolhatnám. Bár tervezett gyerek, mégis tele voltam félelemmel, amit senkinek nem mertem elmondani!

Miután megszületett maga volt a pokol:-( Nem voltam boldog. Rájöttem, hogy hazugság az egész, hazugság az,hogy minden rózsaszín, minen szép és jó. Nem igaz. Nehéz, tele van kérdésekkel, bizonytalansággal az ember. Én így éreztem, nekem ezért alakult ki nehezen a kötődés.

Nálad szerintem más a helyzet. Fiatal vagy, és lég felszines lehetsz, ne vedd sértésnek. Fontosabb az, hogy mibe van felöltöztetve a gyermeked mint az, hogy közelebb kerülj hozzá. A második válaszoló jó dolgokat írt le, bíztat, de abban nem értek vele egyet, hogy ki fog alakulni a kötődés, tenned kell érte, és nem a legjobb úton haladsz a dologgal.