Ti hogyan kezelitek az anyósotok babával kapcsolatos tanácsait? Vagy egyáltalán ez meddig jótanács és honnantól beleszólás?

Tyű, mindenki mást mond:::)))

Hát nem tudom, mert ugyebár van:

1. megbeszélni (amiről nem vagyok biztos, hogy hosszú távú eredménye lenne)

2. visszaszólogatni (hosszú távú eredménye ugyan talán lenne, de hónapokig idegesíteném vele magam)

3. lesz*rni (na ez lenne a legjobb, csak nem ilyen típusú vagyok).

Szóval innen a dilemma...

Egyébként Ő is nagyon erőszakos tud lenni és sokszor úgy érzem, hogy nem tartja tiszteletben a döntéseinket. Történet: Apával úgy döntöttünk, hogy sétálásnál nem kapkodjuk ki a gyereket a kocsiból, mert kis ügyes és gyorsan rájön, hogy hiszti és ki van véve. Ezt mindenkin be is vasalom (a saját anyukámon is), erre Ő kiveszi, és mikor mondom Neki, hogy nem kéne, akkor letagadja, hogy én erről szóltam volna, hogy "tilos". Aztán a férjemnek meg közli, hogy én ne mondjam meg, hogy mit csináljon, hiszen Ő a nagymamája...

Félig elment, bocs...

Szóval ezeket a férjemnek meri mondani, nekem nem (mondjuk azt hiszem, hogy akkor már nálam is borult volna a bili, ezt Ő is nagyon jól tudja). A férjem hála Istennek mindenben mellettem áll, Vele ebből nincs konfliktusunk.