Hisztit hogyan kezeljem?

Szia, mi is épp ebben a korszakban vagyunk, bár az én kislányom 22 hónapos. Ebben a korban azért hamar elfáradnak, de az is tény, hogy kényelmesebb ölben nézelődni. Nagyon értelmesek már, nálunk bevált az, ha jön a hiszti, akkor közlöm, hogy most azonnal irány haza és nincs játszótér, nincs séta. Anya nem bír el, fáj a keze, vagy jössz gyalog, vagy hazamegyünk. Szerintem a hiszti kezelésénél a következetesség a legfontosabb, ha valamit kijelentesz, akkor ahhoz nagyon tartsd magad, különben összezavarod. Nagyon nehéz higgadtnak maradni, de muszáj, hogy jó példát mutass, ugye ebben a korban ismerkednek meg az érzelmekkel, mi az öröm, a düh, a harag stb. mindig el kell mondani, hogy azért vagy dühös mert... számtalan könyvet olvastam a hiszti kezeléséről és kivétel nélkül mindnek az volt a lényege, hogy a gyereknek néha engedni kell, hogy érezze, az ő kezében a döntés, de ha valamire nemet mondunk, akkor azt kitartóan tegyük és ne csak egy nem-mel intézzük el a dolgot, hanem mondjuk el, miért (veszélyes, beteg leszel tőle stb.) Kiabálás és fenyítés nem segít, legfeljebb átmenetileg oldja meg a problémát, de hosszú távon semmiképp.

Nálunk ha toporzékolásba megy át a dolog, akkor beküldöm a szobájába pár percre, aztán újra elmondom, hogy miért volt a büntetés, hogy tudatosuljon benne. Van, hogy nincs este mesenézés (Kockásfülü nyúlból szokott 1-1 részt este megnézni) és ez neki nagyon nagy büntetésnek számít, elég, ha azt mondom a hiszti elején, ha folytatod, nincs este mese, mint valami varázsszó.

Nincs két egyforma gyerek, mindenkinél más válik be, de nagyon okosak már ebben a korban és megértik az összefüggéseket, ha nem sétálok, akkor hazamegyünk, nincs játszótér, nincs vásárlás stb. Nálunk az is bevált, hogy nem azt mondom, hogy gyere, hanem, hogy el tudsz egyedül menni eddig vagy addig? Ilyenkor általában a legtöbb gyerek persze, hogy meg akarja mutatni, hogy el tud menni, akár egy fáig, akár a járdáig, nem akarja, hogy segítsenek neki, mert ő tudja egyedül is. A hiszti közeledtét már előre lehet sejteni a viselkedésükből, elébe is lehet menni ilyenekkel, nálunk a "megbeszélés" eddig bevált, például amikor a játszótér előtt mentünk el, be akart menni, de elmondtam neki, hogy be fog zárni a bolt, apának nem lesz vacsora, előbb a boltba megyünk, azután a játszóra, mert apa éhes lesz. Ez is olyan jól működött, ha valamit nagyon akar, akkor tudatni kell vele, hogy úgy lesz, ahogy ő akarja, csak ez vagy az után. Ez nagyon fontos fejlődési szakasz az életükben, hiszen sokmindent önállóan akarnak csinálni és hagyni is kell, engedni kell nem túl fontos dolgokban, hogy az akaratukat tudják érvényesíteni. Ha az ő kis nyelvén egyszerűen közlöd, hogy vagy sétálsz, vagy babakocsiba fogsz ülni, mert anya nem bír el, meg fogja érteni, úgy fogja érezni, hogy ő döntheti el, mi legyen, mit válasszon. Ebben a korban csak kétféle választási lehetőséget kínálj neki, akár ételről is legyen szó, hogy mit eszel, almát vagy barackot? Apró fogások, de szerintem hatásosak, mindkettőtöknek az a fontos, hogy te is és ő is jól érezzétek magatokat, ne egy kínszenvedés legyen minden nap.

Nah pont ezért megyek én még a sarki boltba is biciklivel a 2 évesemmel.Ugyanezt csinálta!Én meg nem bírtam a 13 kilós kis seggét,azóta biciklizünk MINDENHOVA!!!...nálatok ez nem lenne megoldható?Nekem ott nem ordít,nem hisztizik és még haladok is.Nem 2 óra megjárni a boltot,bankot stb.

Előre félek,hogy mi lesz ha bejön a rossz idő:(((((((