Ereztetek magatokat neha rossz anyanak?

Próbáltátok,hogy a 2 lábikóját felnyomjátok a hasijához,behajlított térdel!Nekünk az mindig bejött!Olyanokat pukizott a picilány,hogy utána még ő is nevetett!Gyakran csináltuk és nagyon élvezte,mert közben még beszéltem is hozzá és grimaszolta,így azt hitte,hogy játék!Kellemest a hasznossal!Sok szerencsét!És nem vagytok rossz anyák!A rossz anyák nem foglalkoznak ilyenekkel!

Sok szerencsét és rengeteg boldogságot!

Hú, én rengetegszer érzem azt, hogy rossz anya vagyok, pedig már két éves a gyerekem. Néha nagyon elveszítem a türelmem, és már elsőre se szépen szólok, ha valami rosszat csinál. De amúgy van egy érdekes sztorim:

Én már akkor egyedül voltam, amikor a kisfiam megszületett, az apukája már nem volt velünk. Amikor 8 hónapos lett, akkor ismertem meg az új párom. Egy hónap múlva már a gyerekkel is eszméletlen jóban voltak. Volt egy alkalom, amikor a fiam egyáltalán nem akart elaludni este. Mi éppen moziba készültünk a párommal (anyukámnál laktam akkor még), és úgy volt, hogy lefektetem a gyereket, ha elaludt, akkor megyünk csak el. Volt már ilyen többször is, semmi gond nem volt sose. Na akkor pont időre mentünk, szerettük volna elérni a buszt, szerintem ezt a fiam is érezte, hát az istennek se akart elaludni. Akkor a párom, aki szerintem sokkal nyugodtabb természet nálam, átvette és két perc alatt olyan mély álomba ringatta, hogy csak lestem. Én akkor talán még meg is voltam kicsit sértődve, hogy nálam bezzeg nem alszik el. De hát rá kellett jönnöm, hogy egyszerűen csak érzi rajtam, hogy már nagyon kivagyok, hogy lekéssük a buszt meg minden, a párom meg úgy volt vele, hogy "és akkor mi van?", ő teljesen nyugodt tud lenni, bármi van. Ezt nagyon megérzik a gyerekek.

szia!

én is sokszor érzem magam rossz anyának, mikor ordít a kislányom a fájdalomtól, rengetegszer sírok vele együtt... szörnyű érzés, ahogy rám néz a hatalmas kék szemeivel és várja, hogy segítsek, de nem tudok:( mindent összevettem ami csak létezik hasfájásra, semmi nem használ. tegnapelőtt ordított úgy, hogy az orvost is felhívtam, fél germicid c-t javasolt, így 15 perc múlva aludt is a kis drága, de hát mégsem adhatok neki folyton azt... Próbáld ki, fektesd az alkarodra, a pocijára, úgy hogy lelógjon keze, lába, és vagy cumit, vagy az ujjadat dugd a szájába, a cuclizás ellazítja, nekem lilára szívta a kezemet, sőt, mára a sajátját is kiszívta:)))

ezen kívül pár napja félre nyelte a papaverines cseppet, na akkor éreztem magam igazán szar anyának... magamat hibáztattam, hogy miért nem figyeltem jobban, pedig szép lassan csepegtettem a szájába:( szörnyű volt:((

Éppen tegnapelőtt éreztem magam annak. Nyüszögve ébredt, megetettem, rángatta a cicimet, kiköpte, bevette, karmolt, hadonászott, csapkodott. Hozzáteszem előtte 20 perccel fejezte be az evést és leraktam aludni. Szóval nem értettem, hogy ha ölbe veszem miért cuppog és keresi a cicit. órán át ordított, sírt, visított, már szinte ráförmedtem, hogy mi a fenét akarsz már? Mert semmi nem használt, se torna, se ringatás, se alvó tigris póz... semmi. Aztán megmostam az arcát, erre elvigyorodott.. melege volt. Azt hittem megszakad a szívem. Ráförmedtem, pedig ő elakarta mondani, hogy mi van, csak én nem értettem. Remélem el fog múlni, ez a "nem vagyok jó anya" időszak és mindannyiunknak lesz elég türelme a hasfájáshoz és később a fogzáshoz és minden máshoz.

Ja a bújásról annyit, hogy én is észrevettem, hogy nálam szinte mindig cicit keres. Ne úgy fogd fel, hogy te csak egy tejgyártó vagy, hanem úgy, hogy de jó van nekem valami, amin megnyugszik. Egyébként anyának tej szaga és anya szaga (bocs illata) van, persze, hogy másképp reagál. Ne aggódj.