Vigyem a fiam pszichológushoz, vagy ez másnál is létező jelenség?

22 hónapos a fiam. Már most kapunk ízelítőt a dackorszak gyönyörűségeiből, de tartok tőle, hogy ezek a földön hempergős, senki-sem-tudja-mibaja- hisztik még csak az előszelei az igazinak. Ezeket a látszólag céltalan őrjöngéseit már kezdem tudni kezelni, és látom, hogy mi a kamu, és mi az, amit komolyan kell vennem. DE: még soha de soha nem aludta át az éjszakát. Még ezt is kibírom. De, hogy éjjel is tud a kiságyában fekve toporzékolni, hisztizni már nehezen kezelem. Amellett,hogy éjjel min. 5-6xébred és mindig, tényleg mindig sírva ébred...lehet, hogy már nem természetes. Esküszöm nincs verve, szorongatva, meg "istentudja mi csinálva", még kézrecsapás sincs (félek, hogy akkor ő is ezt csinálná), magyarázat van, és persze néha, mikor elfogy a magneB6, akkor elordítom magam, hogy "most aztán elég legyen!". Szóval, nincs terrorizálva, az általa kreált hisztiken kívül nem sírós, és ezért aggódom, hogy miért kel mindig sírva? (azt már meg sem merem kérdezni, hogy éjjel miért hisztizik, ha egyszer senki nem bántja??)Előre is köszönöm a válaszaitokat!