Mióta megszületett a baba titeket is úgy kezelnek a barátok, mintha leprások lennétek?

Hát igen. Én mindig úgy érzem, hogy én keresem a "barátaimat", én érdeklődöm. Baromira egyedül tudom érezni magam emiatt. Már a terhesség vége felé sem "nyitotta rám az ajtót" senki. Utána is kevesen voltak kíváncsiak. Ha meg véletlenül találkozunk, húúúú de nagyon örülnek, én meg csak nézek, hogy mi van..

Azért hálistennek az igaz barátok kitaranak, csak valahogy fura, hogy azok 1 kivétellel pasik. Nem tudom, lehet van irígység a dologban vagy nem tudnak mit kezdeni a megváltozott életemmel..

Szia. Mi ugyanigy jartunk mint te. Amig terhes voltam napi szinten kerdeztek hogy vagyok stb...! Amiota megvan a pici nem hogy nem kerdeznek semmit, fel sem hivnak, se egy e-mail, de meg csak el sem jottek/jonnek. Egy paran azert erdeklodnek, es meg is latogattak de ennyi.

Egyebkent ez nem feltekenyseg, csak pl. nalunk a barati korunkben nincs baba. Igy mas mar az erdeklodesi korunk.

Eleinte engem is nagyon bantott a dolog, meg nagyon egyedul ereztem magam,de mar nem. Azota jobbnal jobb programokat csinalok a fiammal, es legalabb nem kell vendegeket varnom, keszulnom stb... :)

Ugyanebben a cipőben vagyok!

Én ezt a kérdést írtam ki nem rég:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

Ismerős a szitu...de ahogy valaki írta, nálunk is a fő gond, h nincs még gyerekük, így nem igen köti le őket az, hogy a babáról mesélek :S

Csak az tud babás támákban elmerülni, akinek úgyszintén van. Mert ugye egy -főleg első gyerekes anyuka- miről is tudna álló nap beszélgetni ?:))

Pontosan. Pedig én azért szeretnék velük találkozni, dumcsizni, hogy ne babás dolgokról kelljen beszélnem, gondolkodnom.

20 hónapos a fiam és 1-2 barátom elkezdett ismét telefonálgatni.

Jobb, mint ami eddig volt...egy sem.

A játszóteres, kismamás barátságokról meg az a véleményem, hogy nagyon felületesek, úgymond érdek barátságok.

Akkor úgy tűnik, én vagyok az ellenpélda.

A 6. hét óta jönnek át a barátnőim, a legjobb barátnőm már korábban is jött vasalni, főzni.

Hetente elsétálok a lányommal a munkahelyemre. Első pár alkalommal persze csak a babáról volt szó, de most már beszélgetünk munkáról és az ő magánéletükről is. Van egy kolléganőm, 4 éve várnak babára és elvetélt :-( Ő természetesen nem ugrál minket körbe, ha ott vagyunk. Mondjuk már jobban van, utoljára már ő jött oda kézbe venni a lányom és amikor indultunk bevallotta, hogy nagyon irigy. De azt nem hiszem, hogy mindenki irigykedne.

Úgy 2 hetente elmegyek "koktélozni", mozizni a barátnőkkel/munkatársakkal.

Nem érzem, hogy hanyagolnának.

Nem szeretnék senkit megbántani, de én nem várom el, hogy mindenki jöjjön hozzánk vagy hozzánk igazodjon. Amíg nem volt napirendünk az igény szerinti szoptatás miatt ugyan nem nagyon tudtam eljárni, de amint ez megváltozott én is kimozdultam gyerekkel és gyerek nélkül is.

Azzal a kolléganőmmel, akinek 9 hónappal idősebb a lánya szintén összejárunk. Pedig elég ellentétes elveket vallunk :-)

Kettőn áll a vásár :-))

3. voltam

Na az engem is bosszant hogy van az ismeroseim kozott olyan is akivel egyutt voltunk kismamak, annyi hogy egy honappal szult korabban mint en. De nem keressuk egymast pedig 10 percre lakunk egymastol, sot meg szegrol vegrol rokonok is vagyunk. Eleinte en probalkoztam hogy mi van veluk, hogy vannak, de soha egy valasz nem jott. Sot....

Ha tehette inkabb kerult, vagy vissza sem irt.

Bantott nagyon pedig ugy gondolom lenne temank, es beszelgethetnenk, de en mar belefaradtam hogy konyorogjek neki. Igy mar nem keresem ot, es o sem engem.

Nem szabad bankodni, a fo hogy ti jol erezzetek magatokat. Ahogy az egyik valaszolo is irta, majd lesz olyan is amikor majd ok varnanak latogatot.

Az utolso valaszolonak viszont teljesen igaza van abban hogy a jatszoteres baratsagok csak erdek baratsagok. Ideig oraig azokkal is joban van az ember, aztan az utcan meg sem ismernek majd.