fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Neljem e le a békát ismét,...

Neljem e le a békát ismét, vagy ideje kiboritani azt a bizonyos bilit?

Figyelt kérdés
Ismét anyós kérdés! Anyósom elég domináns ember, aki irányítani akarta mindent elejétől kezdve, de finoman le lett állítva. Akkor teljes visszavonulót fújt, átesve a ló túlsó oldalára, a nemtörődömségbe menetült.1 év után megszültem a babánkat aki most 8 hónapos és terhesség alatt sem volt túl érdelkődő, utána viszont én próbáltam többször hívni, néha átjött, néha nem, de inkább nem. Mi hetente meglátogatjuk őket, 1km a távolság!!! de kicsi gyerekkel nem egyszerű vendégségbe menni, hétvégén mentünk. a 8 hónap alatt talán 10 alkalommal jött a gyerekhez, nem igazá érdeklődik, ha beteg és tudja sem. A gyerek nem ismeri sem a nagyanyját, sem a nagyapját! De ők ezt elvárják tőle, és hisztis ha sír az ölükben. Úgy csinálnak mintha a gyerek kötelessége lenne, hogy vigyorogjon végig nekik, amit egyelőre nem produkál, mert fél tőlük. Emiatt van egy kis feszkó, már előre félek amikor odamegyünk, mert kikapja a kezemből és kezdődik a bömbölő versszak, amikor is külön vonul a gyerekkel és mutat neki ezt- azt, sokszor azt sem tudom, hova viszi, a lényeg, hogy 2 perc után sír, mert nincs megszokva vele és nem ismeri, mert nem elég egy héten egy alkalom, hogy elfogadja és játszon is vele. Anyóomnak ez fájó potn, mert nagy panaszt tett a lányának aki letoló üzenettel bombázza a férjem, hogy mi semmibevesszük az anyját és én utálom őt, mert anyósom mindig panaszkodik, konkrétan nem tudom miért. Hozzá kell tennem, megkaptam a kellő neveltetést és soha nem lennék tiszteletlen, mogorva, nem mondtam sem azt hogy em adom át a gyereket, sem azt hogy tegye le! A férjem tudja hol a határ és közbelép, ha gond van, szerintem ez az ő dolga, épp ezért nem értem, miért az áskálódás ellenem. Anyósom szereti ha látják hogy ő fogja a gyereket, de mivel hamar sír, hozzá teszi hogy őt nem ismeri, és rosszalló pillantásokat mereszt rám. Én nem érzem magam felelősnek ezért, azt hiszem többször kellene látogassa a gyereket ahhoz, hogy jobban ismerje és ne sírjon nála. Az a gondom, hogy nekik a megoldás nem a megbeszélésben rejlik, soha nem beszélték meg a problémákat, sokat küzdöttem amíg odajutottam, hogy a férjem elmondja ha bántja valami, vagy gond van. Ha rákérdezénk mi is a baja és miért ez az egész és miért a sógörnőm lett a bíró aki elmondja mit teszek jól és mit nem, akkor nem állnának szóba velem. Nem tudom mit tegyek! De már elegem van abból, hogy én megyek, én tűröm és mégis én vagyok a rossz az ő szemükben. Sokat beszéltem erről a férjemmel, őt is bántja, de arra a kérdésre hogy mi a gondja az anyja azt mondta hogy semmi és lezárta a beszélgetést. Mi a megoldás? Tényleg meg szeretném oldani!
2012. máj. 2. 08:42
1 2 ❯
 1/16 anonim ***** válasza:

Elmondat már anyósnak mind ezt amit itt leírtál?

Egyébként szerintem a te babád ilyen..nem szereti az anyun és apun kívüli embereket..van ilyen na, és nem hiszem, hogy ez az anyós hibája!Az én lányom kb havonta 1szer látja a papát és mamát, még is az elejétől fogva imádja őket és nem sír.Van olyan akit eddig 2szer látott életében, és azonnal elfogadta!Sőt az idegenekkel is kedves, szinte bárki kézbe veheti, és vehette is mindig.Ez van..ő ilyen, a te babád zárkózottabb.

Szépen ezt fejtsd ki anyósnak, és vond kérdőre, hogy miért másnak sír hogy te ilyen meg olyan vagy..Ennyi.

2012. máj. 2. 08:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
100%
Ja és egyébként nem értem, hogy ha nem is érdeklődött az unoka után, akkor minek erőltetted?Én biztos nem tettem volna!!!
2012. máj. 2. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 A kérdező kommentje:
Nem eröltettem, de minden alkalommal azzal fogad " hát gyertek már, egész héten nem jöttetek" és panaszkodik mindenütt hogy alig megyünk.Ő nem jön, de elvárja hogy a gyerek példűsan viselkedjen és úgy mintha ő vigyázna rá éjjel nappal! Ez nem így működik! Nem egy gép ami elvárásokhoz képest viselkedik.
2012. máj. 2. 09:00
 4/16 Sókristály ***** válasza:

Szia!

Sok olyan választ fogsz kapni, hogy oszd le anyósodat, ne menjetek hozzájuk stb...

Én nem írok ilyet, mert Te saját bevallásod szerint megoldást keresel, és ez nem lenne megoldás.

Szerintem az egész dolog onnan indult, hogy még az elején leállítottátok, Ő pedig vevő volt erre, talán túlságosan is. Nagyon nehéz megtalálni az arany középutat, és gondolom, nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy ismét le kelljen állítani.

A babátok viszont már nagy, szívesen játszana vele, csakhogy elmaradt az alapozás, így még nehezebb eltalálni, hogy mi az optimális.

Én hiszek abban, hogy minden nagyszülőnek joga van az unokájához, és minden kisgyereknek joga van a távolabbi családjához is, mert ettől lesz teljes az élete. Csakhogy a Te babád most éppen abban a korban van, amikor nehezen alkalmazkodik "idegenekhez". Jól emlékszem erre az időszakra, minden gyerekemnél átestünk rajta. Pedig nálunk anyuék szinte minden nap jöttek, és anyósomék is hetente több alkalommal. A gyerekek mégis sírtak, mégis minket kerestek a tekintetükkel, hozzánk kapaszkodtak vissza. Igazán önfeledten akkor tudták gyömöszölni Őket, ha kikerültünk a látóterükből, és átmentünk egy másik szobába. Ilyenkor is volt egy kis sírás, de aztán a "ha ló nincs, szamár is jó" elven elfogadták a nagyszülők közeledését. Kb. két hónapig tartott ez az időszak, onnantól szívesen voltak velük, még akkor is, ha a mi költözésünk miatt már ritkábban találkoztak velük.

Talán erről kellene beszélgetned a párod szüleivel, hiszen ez életkori sajátosság, nem hibás benne senki, sem Te, sem Ők. És gondolom, ha látják, hogy Te is keresed a megoldásokat, akkor Ők is nyitottabbak lesznek.

Gondolj arra, hogy nem követtél el hibát, tartod velük a kapcsolatot. Innentől már csak idő kell, és megoldódik minden.

2012. máj. 2. 09:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:

Nem tudom mit tehetnél, az én anyósom 1 hónapja nem látta az unokáit mert azt mertem mondani neki, hogy finom volt a túrós batyuja csak kevés volt benne a túró. Ezen az egy mondaton úgy megharagudott, hogy 1 hónapja már rá se nézett a 3 gyerekemre, pedig nincs más unokája! Egyszer hívott fel azóta, üvöltözött velem és lecsapta a telefont köszönés nélkül. Azóta nem láttam se én se a gyerekeim, a távolság köztünk másfél km, egy faluban lakunk.

Szomorú. Nem tudom mit csináljak, bármit mondok vérig sértődik. Joga az lenne az unokáihoz, de nem érdekli. Én meg nem megyek mert úgyis megharagszik valamin. Kinek kell a feszültség?

Bánt mert nekem nincs anyukám, a férjem anyja ilyen, a gyerekeim nagymama nélkül nőnek fel. :(

2012. máj. 2. 09:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
Ja, és persze ebből kifolyólag a legkisebbet aki 6 hónapos megfogni se tudja. Ezen persze megint megsértődik. Ehhh....
2012. máj. 2. 09:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 anonim ***** válasza:

nem tudom, én ezt nem tartom akkora problémáénak.

én anyósomék nem 1 hanem 30 km-re laknak tőlünk, eddig 3x voltak nálunk, én viszont minden héten 1x kiviszem a fiam 1,5-2 órára és hétvégén is kimegyünk hozzájuk, nem gondolom, hogy ettől anyósék rossz emberek lennének...

fiam már 2,5 éves, de soha nem sírt tőlük pedig volt, hogy egy hónapig se találkoztak. heti 1 alkalom 8 hónapon keresztül bőven elég, hogy megismerje őket, szerintem nem erről lehet szó. nem hülye a gyerek csak kicsi, tudod ;)

2012. máj. 2. 09:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 A kérdező kommentje:

Az tény, hogy nem engedtem meg, hogy helyettem válasszon menyasszonyi ruhát vagy a teremdíszek színeit, akkor a férjem szólt neki, hogy majd megbeszéljük és választunk színt és ruhát stb, nem zártuk ki semmiből de már hozta a lufikatalógust meg a meghívókat hogy válasszak és majd ő intézi, tekintve, hogy a lányának megfelelt az, ahogy ő szervezte a dolgokat. Nekem viszont nem, pláne úgy, hogy az esküvő és vacsorát is mi ketten a férjemmel álltuk, ő nem vett részt az anyagi dolgokban, sem segítséget nem nyújtott, előre megmondta, hogy a másik esküvő előtt( a lánya esküvője) ő utolsó percig dolgozott és nem kellett emiatt a munkát halasztania! Én értettem a célzást! És értette mindenki más aki hallotta!

Természetesnek tartom, hogy nem engedtem meg, hogy döntsön a fejem felett és emellett most is kiállok!

A gyerek viszont az unokája, szeretném ha ismeré és látszólag ő is, lehet csak látszólag? Már ez is megfordult az agyamban! Nem tudom ...

2012. máj. 2. 09:47
 9/16 A kérdező kommentje:
Tudom, hogy nem hülye a gyerek, csak kicsi, de ő érzékenyebb és zárkózottabb, nem akar ismeretleneknek az ölében lenni, szerintem ez nem egy tragédia és én el is fogadtam, ŐK nem, és emiatt a gyereket bántják, hogy csak ölben szeret lenni és hisztis és el van kényeztetve, holott nincs így, csak Ő ilyen és el kellene fogadni! Attól, hogy a nagymama tudja, hogy ő nagymama, a gyerek ezt nem tudja! Ő azokat ismeri akik naponta vele vannak, vagy gyakran látja őket. Ha odamegyünk egyből elveszi és a gyerek sír, a kicsi azzal azonosítja maga a helyet is, hogy itt valaki el fog venni anyától- már ezt érzem!
2012. máj. 2. 09:51
 10/16 anonim ***** válasza:
Én elmondanám hogy ha többször találkoznánk nem félne .Ehhez az kell hogy Ő is átmenjen szívesen látod. Lehet nem is menni mert kellemetlen.Addig mindenesetre nem vinném és meg is mondanám.
2012. máj. 2. 11:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Babák kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!