Előfordul mással is, hogy annyira erőszakos bizonyos dolgokban a saját anyja, hogy éppen emiatt nem meri/akarja rábízni a babáját, kisgyerekét?

Anyu nem is az hogy eroszakos csak ugy elengedi a dolgokat a fule mellett. Pl 6 hos a kisfiam most kezdtuk a hozzataplalast meg csak delelott kap gyumit. Nemreg vigyazott ra amig fodrasznal voltam ez kb 2 ora. Elotte szopizott a fiam, dirket ugy idozitettem hogy alvasido legyen igy nagyon nem is kellett lekotni. Ennyi idot igy is ugy is kibir eves nelkul, de mire visszaertem delutan 3 kor tomte bele a reszelt almat, es az volt a szoveg hogy nem tudta mikor jovok ezert adott neki enni. Pedig mondtam mikor jovok, es van telefon is a vilagon. Meg mondom neki mindig hogy ne vegyen ruhat meg jatekot mert sose nezi meg rendesen a cimkeket es ruhabol vesz olyat ami kicsi a blokkot sose tartja meg igy vissza se lehet cserelni. jatekbol meg sok gagyit vesz vagy pl a nagyobb fiamnak hozott mar mese dvd helyett pc jatekot amit ha tudna se hasznalhatna meg. De kepes olyanra hogy mondjuk elmeselem mit fogok fozni masnap, es reggel felhiv hogy o megfozte es en ne fozzek mert 2gyerek mellett nincs is ra ido inkabb majd o hoz nekunk.( ferjem nem szereti a foztjet mert nagyon sosan zsirosan foz) . Azt hiszi neki allandoan velunk kell lenni mert en nem tudok a 2 gyerekemre vigyazni.

Multkor eljott velunk vasarolni a pici volt csak velunk, sirt mire kivettem a babakocsibol es kezben vittem. Mire anyu:jaaj ne te cipeld! De hát én akarom cipelni az én gyerekem! Meg azt mondja a nagyfiamnak mikor elbúcsúzik tőle: aztán fogadj szót az Adrinak! Aki én vagyok az anyja de a keresztnevemet mondja neki mintha valami dada lennék csak. Neha kenytelen vagyok rabizni, a nagy 5 eves o mar bemartja a mamat ha valalmit nem ugy csinal ahogy elvarom, de o megtanulta szepen hogy kinel mit lehet, ezert annyira nem zavar mar. De vannak dolgok amiket a kicsinel mar nem akarok elrontani ezert o kevesebbet van mar anyuval kettesben mint nagyfiam.

Ezek szerint minden anyuka ilyen, az én anyukám is mindenen megsértődik. Pedig ő bánt engem, csak nem veszi észre.... Én egy éves koráig nem nagyon bíztam egyikre sem a gyereket, csak az Apukájára(nagyon jó apa). AZ anyukám heti 2 órát látta a kisfiamat, pedig nem lakik messze, az anyósom helybne van, de ő még ennyit se :(

Szóval szerintem egyik sem ismerte a kicsit, ezért nem hagytam ott náluk. Azt sem tudták mi baja ha nyügi volt, mert egyébként csendes , jó kisfiú. A tesómnak van egy kislánya, és anyu nevelte félig, ott volt minden nap reggeltől náluk, és tudta minden mozdulatáról hogy mi a baja. A mai napig sokat van velük, és így az én kisfiamra "nem marad ideje". SZóval nálunk ez a fő gon, éd mindíg összehasonlítja a két gyereket, ill ha mondok valamit a fiamról nem arra reagál, hanem a tesóm gyerekéről kezd el beszélni..... ha rászólok akkor is ő sértődik meg, és hogy ő már minket is felnevelt, ezt 1000 x hallom