Kedves Anyukák! Éreztétek már úgy, hogy evvel az erővel akár magatoknak is szülhettetek volna?

Én csak gyest kapok+a párom fizetése.A családunk nem segít minket,hitel....Ha vmi csoda folytán itthon van ha muszáj tisztába teszi vagy ad neki enni,de szinte alig látjuk.A házaséletünk pedig már csak emlék.Mutattam neki egy videót és erre megsértődött,mert szte vagy itthon van vagy pénzt keres,mert nekünk mindig kell vmi.A gyerek közös döntés volt,de olyan sokat vagyunk egyedül.Nekem is olyan jó lenne legalább heti 1 délután,amikor együtt vagyunk.A gyerek este ha meglátja őrjöng érte,olyan mintha az árnyéka lenne,Ő meg mindig fáradt.Persze engem a házimunka és gyerek gondozása nem fáraszthat le.Sajna ilyenek a pasik(tiszt. a kivételnek).

http://www.youtube.com/watch?v=V-AgV6ciitk

Kérlek, ezért ne pontozzatok le, de tényleg kíváncsi vagyok, hogy a párod a többi gyerekével nem volt ilyen? Csak azért kérdezem, mert én is ismerek olyat, akinél a pasi eleve ilyen volt, látható volt, hogy nem érdekli a gyerek-téma. A lány viszont nagyon szeretett volna babát, így amikor meglett, csak ő foglalkozik vele, de nem tesz szemrehányást a párjának és másnak se, mert eleve tudta, hogy ilyen a párja. Mitől változott volna meg? Ő boldogan intézi tök egyedül a gyereket.

Szóval tényleg nem bántásból kérdezem, én a környezetemben ilyet látok (én mondjuk nem csinálnám így a helyében, de ő tényleg boldog, hogy van egy babója! És tudta, hogy nem tesz párja ebben...)

Ha tudta volna,valószínűleg nem kérdezi.

Én már kirúgtam volna a férjedet,ne haragudj...

még ilyen pici mellett is.Akkor legalább tudom,miért vagyok egyedül.