2 hetes a lanyom es teljesen kivagyok merulve az ejszakazastol, ti hogy viseltetek el az ejszakazast ?

Én jól.

A lányom 6 hetes koráig éjszaka kétszer kelt. Este 8kor aludt és hajnali 1 és 3-kor ébredt fel enni.

Reggeli evése pedig reggel 6-7 között volt.

3 óránként evett és 6 hetesen már napi 5× csak, így onnantól át is aludta az éjszakát.

Saját maga csinálta, mi sodródtunk vele.

11. hetes lehetett, amikor már nem ébredtem fel automatikusan hajnalban.

Most 8 hónapos a lányom és fáradtabb vagyok, mint az elején.

Ajánlom, hogy most pihend ki magad, amíg még nagyjából eszik-alszik a gyermeked.

A lányom napirendje hamar kialakult, sokszor eljátszik magába.

Totál hulla voltam, mert a lányom háromhós koráig másfél óránként szopott éjjel-nappal. Nagyon nehezen bírtam, fizikailag egy dolog, de érzelmileg legalább annyira megviselt voltam (korababa volt, akkor még nem tudtuk, hogy mennyire lesznek problémái idegrendszerileg). Komolyan olyan volt, mint egy rémes hullámvasút, egyszer fel voltam dobódva, és átlendültem a holtponton, bizakodtam és mindent sokkal szebben láttam, aztán meg minden sötét volt és állni sem bírtam a fáradtságtól, meg szédültem órákon át, pár másodpercekre elaludtam-felriadtam...

Nekem nem volt semmi segítségem, összevissza ettem-fürödtem, ahogy sikerül. :s

Nagyon nehezen. A férjem szerencsére sokat segített, ő is rázta a fenekét, de attól a szoptatás persze még rám maradt. :)

Akkor lett jobb, mikor már elmúlt a hasfájás (6 hét után) és elmaradtak az éjszakai szopik.

Nappal, amikor a baba alszik, te is pihenj, ha megteheted!!! Sajnos mást nem tudok tanácsolni.

Olyan voltam, mint a mosott kaki, és akkor még szépen fejezem ki magam. Az én Kicsikém nappal 10-20 perceket aludt (átlagosan 3x, majd 2x), és a fennmaradó időben ordított, ha nem ölben volt. Éjjel minimum 3-4x szopott, én meg fejtem, sterilizáltam ahelyett, hogy gyorsan lefeküdtem volna legalább amikor lehetett.

Én nappal sosem pihentem, mert egyrészt az a 10 perc arra sem volt elég, hogy egyáltalán vízszintbe helyezzem magam, másrészt ugye a háztartást is el kell valakinek látnia. Szóval "megbeszéltem" magammal, hogy most ez van, erre vágytam, amióta az eszemet tudom, más is túléli, én is túl fogom ... Persze ettől még simán leesett a fejem szoptatás és babázás közben, de tényleg túléltem:-)

A Kisfiam ma 1 éves, és ma már nosztalgiával gondolok vissza azokra az időkre, sőt, alig várom, hogy újra pici babám legyen :-)

Kitartás, bele fogsz jönni és túl fogod élni!

Sok boldogságot Nektek!

Húúú, számomra az kemény idő szak volt, sajnos 20 ml tejem volt szinte mindig, mindkét mellből.

Így mellre tettem, szívja amíg van, majd mellszívóval leszívni, közben tápszert készíteni, és megetetni, ráadásul ekkor kezdett hasfájós lenni, így muszáj volt büfiztetni. Szóval az egész ceremónia általában 1-1,5 óra volt, és 3 óránként kelt... szóval nem volt egyszerű.

Kitartást kívánok, most már nem tűnik olyan rossznak, mint akkor :) jelenleg 4 hónaposak vagyunk!