Mikor tehetem a babámat járókába?

hordozókendő.... A szülés előtti 9 hónapban is folyamatosan "cipelve volt". Azt szokta meg, hogy folyamatos és teljes a testkontaktus, idő kell neki, míg elszakad ettől.

Sok baba csinálja ezt. Az enyém kb 5 hónaposan kezdett pár perceket meglenni anélkül, hogy kézben lett volna, 7 hónapos korára már tudtam ezt-azt megcsinálni mellette elvolt a szőnyegen a játékaival, míg kiteregettem.

Most 13 hónapos és már teljesen jó az arány, játszik egyedül is valamennyit, van, hogy elég, ha beszélek hozzá, akkor elvan és van, hogy anyát akar. :D

Nálunk ugyanez volt az elsővel.Akkora hibát nem követek el még egyszer,hogy napi 6-7 órát kézben cipelem,amíg hazaért a váltás(férj,anyós). Ne szoktasd hozzá semmiképp!!!Nagyon megszívod(begyulladt a vállam a végére!).

A kicsi(2.) most 4 hónapos.Velem jön mindenhova,csak hordozóban(főzés,teregetés,ruha hajtogatás,szoba rendberakása..stb),kenguruban(Áldom aki kitalálta!)(söprés,felmosás..stb). Ha dolgom van,attól még nem kell kézbe lennie,csak lásson.Wc,vagy olyan dolog ahova nem tudod vinni,addig kiságy.Nem lesz baja,ha azt a 3 percet kicsit sír.

Az enyém már nem sír,mivel megtanulta,hogy anya visszajön azonnal.Csak akkor sír,ha sokáig nem lát.

Nyugodtan mondd meg a Férjednek, hogy nem lesz semmmi baj abból ha hordozod.

Olvasd el és olvastasd el Férjeddel ezeket az írásokat:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Röviden(nem helyettesíti az olvasást:) ): ha a babád elemi igényeit elégíted ki(márpedig a testközelség éppolyan elemi igény mint az evés vagy ivás) az nem elkényeztetés. Kiemelek Neked:

"Nem kapatod így fel túlságosan?

Nem! A kisbabának elemi és természetes szükséglete a gondozójával való testkontaktus, és ennek a szükségletnek a kielégítésével – sokak szemében paradox módon – nemhogy felkapatjuk a gyereket, hanem épp az önállóságra való érését segítjük elő! Dr. Ranschburg Jenőt idézem: “Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermek, akit csecsemőkorában sokat tartottak ölben, illetve mindig felvették, amikor kéredzkedett, hároméves korában nem csak kevesebbet igényli, hogy a szülő karjaiban legyen, de kreatívabb, ötletesebb kezdeményezőbb is társainál.” Ezt – két gyerek igény szerinti hordozása után – saját tapasztalatommal is alátámaszthatom."

Hoztam még Neked cikkeket a hordozás előnyeiről, remélem sikerül eloszlatni a kételyeidet és főleg FÉrjedét. És még valami, amit ne felejts el: Te vagy a babával, a Te életminőségedet befolyásoló dolgokról beszélünk.

[link]

[link]

idézek innen:

"A hordozás támogatja a stabil szülő-gyermek-kötődést. Ez a szociális kompetenciák normális fejlődésének legfontosabb alapja. A stabil szülő-gyermek-kötődés az alapja annak, hogy félelemmentes legyen a környezet észlelése és kutatása. Nem lehet túlértékelni a bizonságos kötődés hatását a gyermek szocializációjára és az egész személyiségfejlődésére, ami még a felnőttkorban is hat! "

[link]

idézet:

"yakran szokták kérdezni, hogy a hordozással nem lehet-e túlságosan elkényeztetni egy kisbabát, nem nő-e túlságosan az édesanyjához.

A mai társadalom egyik abszolút mércéje az önállóság. Ezt hirdeti és díjazza szinte minden területen. Ezt az önállóságot várja el a babáktól is. De az anyaság és a „babaság" nem erről szól, hanem a biztonságról, a kötődésről. Evolucionálisan is ez a „norma", hisz pl. az ősemberek idején elképzelhetetlen lett volna, hogy egy kisgyermeket magára hagyjanak. Az egyenlő lett volna a biztos halállal.

Egy igény, ha kielégül, elcsitul. Nemde ugyanígy vagyunk ezzel mi is? Ha kíváncsiak vagyunk valamire, addig nem hagy nyugodni minket a gondolat, míg meg nem tudjuk, vagy meg nem kapjuk azt, amire vágyunk. Aztán, hogy megkaptuk, már nem ég bennünk tovább a vágy. Ugyanígy vannak ezzel a kisgyerekek is: ha megkapják az intenzív testközelséget életük első szakaszában, túllépnek ezen, és nem keresik később túlkompenzálva azt, ami kimaradt az életükből. A hordozott babák nagyon nyitottak, barátságosak, hamar önállóak lesznek, kezdeményezőek, szívesen fedezik fel a világot.

A (biztonságos) kötődési minta kihat felnőtt korunkra is: meghatározza egész későbbi életünket, társas kapcsolatainkat, érvényesülésünket a társadalomban, párkapcsolatainkat, gyermekeinkkel való kapcsolatunkat. A biztonságosan kötődő gyermekek kiegyensúlyozottabb felnőttekké válhatnak."

Még valami innen:

[link]

"A hordozás elősegíti a bab és a szülő közti kötődést és a bizalom kialakulását ami a későbbi önállóság alapja".

Itt a bizalom azt jelenti, hogy alapvető bizalom(ún. ősbizalom) a külvilágban, az őt körülvevőkben. Innen nem kérdés az önállóság:).

Végezetül:) egy video Ranschburg Jenőtől, ebben ugyan a sírni hagyásról beszél konkrétan de egyértelműen adaptálható a mondanivalója a hordozásra is:

http://www.youtube.com/watch?v=aAMis5NOdG4