Van itt olyan, aki ugyanezt érezte?

Nyugiiiii! Szerintem minden első babás anyuka így éli meg. Legalábbis én is ilyen voltam... Ha már megnyekkent a kislányom már görcsben volt a gyomrom. Úgy éreztem nem bírom tovább, nagyon el voltam keseredve, csalódtam magamban... De idővel az ember hozzá szokik az új helyzethez és könnyebb lesz hidd el! Nekem is ezt mondták akkor még nem hittem el... de tényleg így van!Próbálj meg néha segítséget kérni, kikapcsolódni, kizökkenni (akár délután amikor anyósodék át tudnak menni) 1-2 óra is sokat segít! Fel a fejjel, kitartás!

14 hós kislány anyukája

2-es válaszoló leírta, hogy nagyjából hogy éreztem magam én is... Tényleg a legapróbb nyekkenésre gyomorgörcsöm volt.

Meg az első kislányom őszi baba volt a nyálkás borongós idő sem javított az életerőmön. Aztán mikor már a párom is mondta, hogy szerinte kezdek depressziós lenni, és valamit találjunk ki, akkor egy picit átgondoltam én is.

Nem ment azonnal, de arra nagyon emlékszem, hogy egyik reggel véletlen sütött a nap, és akkor úgy fogtam meg a bébit, hogy innentől másképp csináljuk. Beletettem a hordozóba vagy a mózeskosárba és vittem magammal mindenhova a lakásban, érdekesebb volt neki a konyha, fürdőszoba meg az, hogy teszek-veszek körülötte. Aztán én már attól jobban voltam, hogy sikerült 1-2 dolgot elvégezni, gondolom ő is érezte, hogy nyugodtabb vagyok, és a kicsik erre nagyon érzékenyek, nem is hittem volna azelőtt. És ez az idilli állapot addig tartott, míg el nem kezdtek jönni a fogai, de az már más kérdés :))

Egy barátnőmnek pl a kendő vált be, hetekig egész nap rajta lógott a kisfia, nekik így sikerült túlélni az első nehéz időszakot. Érdemes kísérletezni több dologgal, valami biztosan be fog válni, csak azon lépj túl mielőbb, hogy tehetetlen vagy, mert ez nem igaz, csak bele kell jönni neked is!

Először is nyugodj meg! Dolgoznak benned a hormonok, ráadásul én úgy gondolom senki nem készíti fel erre igazán az embert. Végy egy nagy levegőt és kezdj el egy picit máshogyan gondolkozni.

1.) Minden kisbaba sokat sír az elején, mert ők így kommunikálnak. Nyugi, el fog múlni ez az időszak is. Hamar belefogsz tanulni, csak figyeld a reakcióit.

2.) Ne mások segítségére várj, hiszen nem nekik szülted a babád, hanem magatoknak.

3.) Nem is olyan sokára már tavasz van. Ragyog ma is a nap. Ha jól felöltözteted a babádat menjetek le szopi után sétálni. A babakocsiban nagyon jót fog aludni. Ha ügyes vagy szerzel magad mellé egy másik anyukát és miközben a babák alszanak Ti jót trécseltek. Így egy kicsit Te is kikapcsolódsz, a baba is nyugodt.

4.) Nyugi, nyugi és nyugi. Figyeld a babád szokásait, alakítsatok ki napirendet, így mindkettőtöknek nagyon hamar sokkal jobb lesz.

Egy három gyerekes anyuka

Előre is bocsi, de az én lányom hála az égnek összességébe véve, nagyon nyugis baba, nem is hasfájós, de azért ennek ellenére nálunk is voltak többnyire éjszakánként ilyenek! A párom általában éjszaka dolgozik, és amikor a lányom órákon át üvőltött, számomra minden különösebb ok ellenére (teljesen el volt látva), renszeresen vele bőgtem, csak a páromra lett volna szükségem, hogy segítsen! Nagyon nehéz ez a pár hét az elején,az hazudik, aki mást mond, de nagyon hamar eljön a szép időszak is, amikor megszokják a babák a külvilágot, hiszen ha belegondolunk, ő még két hete a pocakodban volt! Sok boldogságot! Pihenj a babáddal együtt!

4 és fél hós kislány anyukája!