Magzati korban ért hatások? Ki mit gondol erről a dologról?
Kérlek Titeket veszekedés, személyeskedés ne induljon el. Igazából azért érdekelne a véleményetek pro és kontra, mert már ez az utolsó ötletem, hogy miért alszik rosszul a fiam. 15 hónapos, már mindent kipróbáltunk, az összes homeósbogyót, felvesz, letesz módszer, az elveim ellen való sírni hagyós módszert, az együtt alvás, külön alvás, nem cicizik éjjel, tápláló vacsit kap. Kész kifogytam az ötletekből. Igazából én elfogadom, hogy ilyen és egyszer majd kinövi, hisz nem egyformák a gyerekek, de szegény apát nagyon megviseli. Kutakodásaim során jött elő a magzati korban történt események hatása. Velem két olyan dolog is történt a terhesség alatt, ami nem a "megszokott" munkahelyi stressz, magánéleti viták stb. Az egyik, hogy egy nagyon közeli hozzátartozóm a kezeim között halt meg, próbáltuk újraéleszteni, de sajnos nem sikerült, utána ugye a temetés stb., ez nem terhesen is eléggé megrázó, nemhogy úgy amikor az ember még érzékenyebb. A másik, igaz, hogy azt tudtam, hogy császárral fog születni a fiam, mert faros, nagy baba, de az csak vajúdás közben derült ki, hogy altatnak, mert nincs a kórháznak érzéstelenítője, hát mit ne mondjak nagyon sokkolt.
Igazából ki mit gondol, nem is konkrétan az én esetemre vonatkozóan, hogy ilyen és ehhez hasonló dolgok, hatnak, hogy hatnak a babára? Illetve, ha valakinek van még hasonló története azt is leírhatná. Van egy módszer amivel elviekben a magzati korban "elszenvedett" dolgokat derítik fel, elszeretném majd vinni a fiam egy ilyenre, csak előtte gondoltam indítok egy kérdést ezzel kapcsolatban. Húú jó sokat írtam :) előre is köszi mindenkinek a válaszát!
válasza:Szerintem van össze függés. Ès nem csak a magzati élet, hanem késöbb is. ha a család kiegyensulyozott nincsenek mindennapos problémák. Akkor a gyermekek is kiegyensulyozottabbak. persze nem jelenti azt hogy rögtön jóalvó lesz, vagy nem lesz hasfájos, vagy nem lesz egy akaratos gyerek. de rengeteget befolyásol a mindennapos problémák is.
Nekünk pl nem nagyon van. Terhességem alatt sem volt folyamatos stress. Persze veszekedtünk a férjemmel néha, és egyszer pl teljesen kiis akadtam, és sírtam, de ezek csak néha jöttek elö. anyagilag sem nyomasztott semmi. ahogy a szülés után sem. így mondhatni, hogy a gyerek is kiegyensulyozott jó gyerek, habár tudja mutatni az akaratát, tud már hisztizni is másfélévesen. de jóalvó és normál evö gyerek.
szóval bizony ez a halál eset befolyásolhatja a gyermeked mostani lelki állapotát, de ezellen nem tudsz tenni.
válasza:Én úgy gondolom, egyszerűbb okai lehetnek a babád sírásának. Ettől függetlenül valószínűleg van igazság abban, amin a kutatók gondolkoznak manapság, én is olvastam már ilyen cikket. Miért ne érhetné megrázkódtatás magzati korban a gyermeket! Mondjuk az idegrendszere roppant fejletlen, de hát rengeteg mindent nem tudunk még a saját szervezetünkről sem.
Nálunk a családban van egy homoszexuális rokon, és az édesanyja terhesként tudta meg, hogy gyógyíthatatlan beteg, és élete hátralevő részében tolókocsiban kell majd ülnie. Hát ez nem semmi megrázkódtatás lehetett neki, és meglehet a kicsi magzatnak is.
válasza:Szia!
Szerintem van összefüggés, elmesélem az én sztorimat.
Habár én 21 éves vagyok már, mikor édesanyám terhes volt velem, úgy volt hogy nem maradok meg. Nem tudom pontosan hanyadik héttől, de hónapokon át szigorúan csak feküdnie kellett. Már lassan kijöttek volna felfekvések rajta, annyit feküdt. De ő akart engem :)
Emiatt a rengeteg stressz és félelem miatt, hogy megmaradok-e vagy sem, végigizgulta, végigidegeskedte a terhességét. Végülis kihordott a végéig, de nagyon megviselte. Ennek az eredménye az lett, hogy hiper érzékeny vagyok, lelkemre veszek nagyon sokmindent amit nem kéne és nem mellesleg ideges, ingerlékeny vagyok. A sok idegeskedésem miatt kijött egy betegségem is (IBS - idegi alapú hasmenés). Szóval, igen, van összefüggés.
Nővéremmel egyébként semmi gond nem volt, ő makkegészséges hála istennek :)
Köszi a válaszokat! Várok még továbbiakat is!
Első: Hála az égnek maga a családi életünk, jó és nyugodt, tehát a születése után maximum még annyi "rossz" érhette, hogy 4 hónapos volt amikor engem megműtöttek, de ezenkívül, egyéb nagy gondunk nincs.
Második: Nem igazán sírós a fiam, inkább csak rosszul alszik, igaz ez abban nyilvánul meg, hogy felsír. Szerinted mi egyéb lehet még? Annyit gondolkodom, hogy már szerintem ebbe fogok bele kattanni :), vagy már bele is kattantam. Tényleg szívesen várom az ötleteket, mert bármi a megoldás megcsinálom, neki sem jó, hogy ennyit kel.
válasza:3-iknak.
nálad szerintme nem csak a magzati korban ért hatások vannak, nálad szerintem leginkább hogy anyukád születésed után is nagyon féltett. ezér lettél ennyire érzékeny.
nálunk ugyan ez volt. bátyámmal veszélyezetett volt anyukám, másfél kilós lett, mindig is a pici fia volt akit még 30 évsen is félt.
velem nem volt gond soha sem, engem soha nem tartott olyan gyámoltalannak, én mindig is erösebb voltam mint a bátyám.
válasza:Ezen sokat gondolkodtam terhességem alatt, mert elég stresszes, macerás terhességem volt. 21 hetesen kinyílt teljesen a méhszájam és majdnem megindult a szülés. Elaltattak és összevarrták a méhszájamat. A baba születéséig kórházban feküdtem. :( De hogy ne menjen minden simán, 28héten vakbélgyulladást kaptam, újra elaltattak és megműtötték a vakbelem. Nagyon sokat stresszeztem, mert aggódtam a kicsimért. De végül egészségesen megszületett. Már 8,5 hónapos és nagyon ügyes, kiegyensúlyozott kisbaba. Már feláll és megy minden mellett több, mint 1 hónapja. Mászni, ülni 6,5 hónaposan tudott. Az éjszakákat hááát aránylag jól átalussza. Talán egyszer kel, beadom a cumiját és alszik vissza. Bár ez számomra furcsa, mert a nagylányom teljesen végigaludta 2hónapos korától az éjszakákat.
Az egyik barátnőm nem régen járt kineziologusnál, mert szerinte a párkapcsolatai nem alakulnak túl jól. És képzeljétek azt mondta neki a kineziologus, hogy magzati korban érte valami, vagyis nem akarta ezt a testet, amiben van, mert ronda. Különben a barátnőm nagyon szép nő. De ezek szerint legbelül mégsem fogadja el magát.
Köszönöm a harmadik válaszolónak is!
Tök érdekes amit írsz, eddig ebbe a részébe bele sem gondoltam. Anyukának a sokadik vetélése után maradtam én meg, egy szem gyerek vagyok és ugyanezek a problémáim, tulajdonságaim vannak, mint Neked. Hiper érzékeny vagyok (még a nagy ház átalakítás c. szaron is képes vagyok bőgni),nagyon könnyen sértődök, IBS-em is van. Ez tényleg érdekes! Köszi! Neked is ment a kezecske!
6-os válaszolónak:
Ebben is lehet igazság, ahogy írtam én is nehezen lettem meg és ennek következménye volt, hogy szinte sehova nem engedtek el (pl. osztálykirándulások) és nagyon féltettek. Viszont a fiam esetével kapcsolatban ez nem igaz. Szándékosan, hogy ne legyen anyuci pici fia, az első perctől fogva meg foghatja más is, nem próbálom a széltől is óvni. Ha elesik és nem hatalmasat, akkor csak egy hoppá-t mondok és mondom Neki, hogy semmi baj. Nyilván ha nagyon megüti magát akkor ölelem és vigasztalom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!