Nincsen ilyenkor hiányérzetetek, vagy lelkiismeret furdalásotok?
Kisfiam most 11 hónapos.
Őszintén szólva, néha úgy érzem, hogy kijárna nekem egy kis pihenés 11 hónap után. Mióta megszületett nem nagyon járunk el sehová, eddig a legnagyobb esemény ahova elmentünk, az apósom születésnapja volt. Szeretnék egy kicsit kikapcsolódni, egy kicsit lazítani kettesben a férjemmel. Ő ezt száz százalékosan támogatja.
Tegnap este meg is beszéltük, hogy mikor megyünk és hova, de ma reggel mikor néztem, hogy mit csinálhatnánk, elkapott a lelkiismeret furdalás. A kisfiamra gondoltam, aki anyósoméknál lenne, nélkülünk. Távol tőlem, életében először.
Fogalmam sincs, hogy hogyan viselné és nincsen szívem "magára hagyni", de ha most nem kapcsolódok ki, akkor egy ideig megint nem lesz rá lehetőségem.
Kezdek ebben megőrülni tegnap este óta, mert az anyai ösztöneim nem engedik, hogy a kisfiamat lepasszoljam anyósoméknak és vígan szórakozzak.
Nagyon aggasztó és rossz érzés, ilyenben még nem volt részem, mert első baba.
Mit tehetnék ez ellen? Ti mit tudtatok tenni?
Egy 25 éves anyuka.
válasza:6. vagyok, én is hangsúlyoznám a fokozatosságot. Először csak egy órácska, vagy kettő, ha minden ok, bírni fogja :)
De egyébként valóban gyerek-függő is. Ismerősömék kisfiára egy hirtelen és nehéz helyzetben kénytelen volt vigyázni egy olyan rokonuk, akit azelőtt kétszer látott (egyéves gyerek) és nem is emlékezett rá, mégis jól érezte ott magát. Nem is kereste az anyját-apját, pedig annak a rokonnak a lakásában a kicsi életében akkor járt először....Ilyen gyerkőc is van. De olyan is, aki annyira anyás, hogy évekig nem lehet ott hagyni sehol sírás nélkül.
válasza:Mi 2.5 éve gyerekezünk 1.5 éve már két gyerekkel. Nekünk nem volt akkor áldozat velük maradni. De tökéletesen megértelek. Ha mégis mentek akkor jó pihenést:) de előtte beszéljétek meg a gyerekkel. Tudja, hogy mi és miért történik vele. Ha szereti, ismeri akivel eltölt egy napot, akkor fütyörészve ellesznek.
Akkor csak rajtatok múlik, hogy kitudjátok egy kapcsolni a szülőséget! :)
válasza: válasza: válasza:Én pont így voltam, mint te. Múltkor kétszer sütik, hogy tesomeknal lesz délután, mi meg elmegyünk moziba. Aha, csak épp tesomek később értek haza, így a mozirol lecsusztunk. Kávézni mentünk. Egy kikötések volt tesomek fele, hogy ne hagyjak elaludni az autóban, mert akkor nem alszik este. Aha, ez sem sikerült, mert hagytak aludni. Szóval én most egy ideig biztos nem bízom rajuk. Nagyon nehéz, mert borzasztóan hiányzik a férjemmel kettesben töltött idő. De addig, amíg nem tudok 100%-ig megbízni tesomekban, addig nem hagyom ott hosszabb időre. Rosszul érezném magam.
De ha te olyan szerencsés helyzetben vagy, hogy anyosodek megbízhatóak, akkor egy kicsit nyugodtan elmehetsz kikapcsolódni. Biztosan jót fog tenni. :)
Köszönöm a gyors válaszokat!
Nem több éjszaka lenne, ez egyértelmű. Reggel indulnánk, késő délután pedig érkeznénk.
A kisfiam nagyon nyugodt természetű, mosolygós, könnyen barátkozós baba - az apjára ütött. :)
Anyósomban maximálisan megbízom, három fiú gyermeket nevelt fel annyi idősen, mint én most. Nap, mint nap találkoznak a kisfiammal, így ismerik egymást. (Sajnos az én szüleim már meghaltak, így rájuk nem tudom bízni a babát.)
Viszont volt már rá példa, hogy egyszer eltűntünk egy órára - elmentünk vásárolni - és akkor azt az egy órát nem bírta valami jól.
Most körülbelül egy fél napról lenne szó - talán egy kicsit kevesebb - és ezért fogott el az aggodalom. :(
válasza:A kommentedet olvasva én mennék a helyedben. És irigykedem, mert nálunk nincs senki, akire hagyhatnám a fiam (anyósomék 1300 km-re), de úgy megnéznék egy 3d-s filmet moziban!
Előtte tennék próbát, akár kettőt is, először rövidebb, aztán hosszabb időre, mert mondtad, hogy rosszul viselte nemrég.
válasza:Szia!
Feltételezem nem a holnapi napról beszélsz, ha tévedek akkor bocsi!
Először úgy gondoltam azt írom, hogy tuti nem hagynám ott, DE a kommentedet olvasva erre jutottam: Mivel minden nap találkoznak ismerik egymást. Tehát ha addig amíg eljön az a nap minden nap átviszed, de lehet jobb, ha a mama megy hozzátok és kettesbe hagyod őket 1-2 órára, fokozatosan többre hidd el nem fogja meg viselni amikor elmentek a pároddal! A lényeg tényleg a fokozatosság! Menjetek pihend ki magad!
Köszönöm, ma már meg is próbálkozunk, elmegyünk vásárolni és őt rábízzuk a nagymamára.
Nem a holnapi napról van szó, hanem szombatról. Addig van időnk összeszoktatni őket annyira, hogy ne legyen sírás a vége. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!