Utál hason lenni a babám, mit tehetek?

Na akkor csak egy kicsit elbeszéltünk egymás mellett:

Ha egy babának feszesebbek az izmai a normálisnál, akkor az már az én szememben az a kategória, hogy "felismeri az anyuka, hogy nem stimmel valami", de ha az anyuka nem is, a dokinak/védőnőnek elvileg észre kell vennie, és akkor jöhet a fejlesztés, de nem saját szakállra, hanem amit a gyógytornász mond, azt kell csinálni. (Szakszerűtlen gyakorlatokkal még ártani is lehet...)

Én is vittem gyógytornára az egyik gyerekemet, és akkor csináltuk is a "kötelező gyakorlatokat".

Én arra gondoltam, hogy egy "egészséges" babának nincs szüksége semmilyen "párnás" vagy másfajta "rásegítésre", jobb, ha magától csinálja a dolgokat a maga ütemében.

A tudományos magyarázat íme:

"Azért van rendkívüli jelentősége e korai azonosításnak és a terápia azonnali megkezdésének, mert agyunk – ez a csodálatos és kivételes szervünk – életünk első 12-15 hónapja alatt hatalmas fejlődésen megy keresztül. Mire a csecsemő eléri az egyéves kort, a születéskor 350 grammos agya 700 grammra növekszik. Milliárdnyi idegsejt és idegi összeköttetés keletkezik, a differenciálódás mind az agy szerkezetében, mind működésében óriási iramban történik. Kialakul a megkülönböztető figyelem, értelem, nyelv, beszéd alapja, a célszerű és akaratlagos mozgás, viselkedés, a környezettel való aktív kapcsolat megteremtésének képessége. A fejlődési folyamatban ezek a képességeink egymásra épülve jönnek létre és a tökéletesedés mindig az előző fokozatok fejlődésének épségétől függ.

Ha tehát e fejlődés kezdeti időszakában észleljük valamelyik fokozat kóros állapotát, lehetőségünk nyílik a beavatkozásra, a fejlődési irány helyes útra terelésére. Ezt az „elemi” lehetőséget veszítjük el, ha csak akkor vesszük komolyan a jelzéseket, amikor a csecsemő pl. nem fordul meg, nem áll fel időben vagy közösségbe kerülve derül ki, hogy nem képes figyelmét koncentrálni stb. Ilyenkor is van persze segítség, különféle rehabilitációs eljárások javíthatnak az állapoton, de az agy korai átprogramozásának esélyétől egyszer s mindenkorra elesünk.

Az újszülött idegrendszere elemi formában tartalmazza azoknak a fontos mozgás- és izomtónusbeli működéseknek tervét, amelyekből később kialakul a speciális emberi mozgás és testtartás. A magzatvízből az újszülött a levegőbe, a gravitációs nehézségi térbe kerül. Ettől kezdve a Föld gravitációs térerejét, a gravitációt, ellenhatású (antigravitációs) izomcsoportoknak kell folyamatosan ellentételezniük. Az újszülött és a fiatal csecsemő látszólag össze-vissza kapálódzik, legfeljebb primitív reflexeket tudunk belőle kiváltani. Valójában azonban minden későbbi speciális emberi mozgás- és testhelyzetet meg tud valósítani, ha megfelelő helyzetben hat rá a gravitációs erő. Combjánál fogva a levegőbe emelve a gravitációs erő hatására előre hajlik. Ekkor működésbe lép a koponya két oldalában lévő érzékszerv, a labirintus, amely a gravitációs erőt méri és az adatokat az agyhoz továbbítja. Az agy működésbe hozza a nyak és törzs hosszanti antigravitációs izmait és a csecsemő emelt fejjel felül. Néhány másodpercig ülve is marad. Utána előre hajlik és a folyamat magától megismétlődik.

A vizsgálattal megállapítható, milyen állapotban van az antigravitációs izomcsoportok összehangolt beidegzése.

Az ülést kialakító mozgásban - beleértve a fejemelést és az elfoglalt testhelyzetben való egyensúlyozást - sok izom vesz részt megfelelő összetételben, időzítéssel, munkakifejtéssel. Mindezt csak az agy képes összehangolni, tehát itt az agyműködést vizsgáljuk, nem egy-egy izomcsoportot vagy izmot. A mozgás és a testhelyzet felvétele kifejezetten emberi specialitás, nem primitív reflex, amely akár majmokon is kiváltható. Ebből és más elemi mozgásmintákból a szükséges diagnosztikus értékkel megbecsülhető, képes lesz-e majd a csecsemő hetek múlva emelni a fejét és hónapok múlva emelt fejjel ülni. A különféle elemi mozgásmintázatok kiváltásával megállapítható, tudja-e az agy a négy végtag mozgását összerendezetten, szimmetrikusan irányítani, milyen lesz hónapok múlva a tárgy után nyúlás, a kúszás, a mászás, a feltápászkodás.

Minden elemi mozgásmintát a csecsemő agya vált ki, válaszképpen a speciális érzékszervi ingerre, amely főleg a labirintus útján éri. Tehát a gravitációs erőt alkalmazzuk az elemi mozgásminták kiváltására a korai differenciál diagnosztikában és a csecsemőnek előírt korai neuroterápiában is."