Utál hason lenni a babám, mit tehetek?

ne fektesd hasra.

Egyik gyerekem szinte kizárólag hason volt el és szépen emelte is a fejét, másik meg csak akkor viselte el, amikor már maga tudott átfordulni. Addig meg csak ordított és véletlenül sem emelte volna meg a fejét.

A hasra fektetés fontos, úgyhogy nyugodtan tedd hasra, hiszen így fejlődnek sokat a babák.

Sok baba nem szereti, ettől sem kell megijedni egyből.

A repülős póz is normális még ilyenkor. Idővel meg fog erősödni, és meg fogja próbálni kinyomni majd magát.

Lányom ilyenkor picit lassabban fejlődött, ő nagyjából 5-6 hónaposan volt hajlandó kinyomni magát. Utána mondjuk rohamtempóban elkezdett fejlődni.

Szóval még ne ijedj meg, lehet pár nap, pár hét múlva már sokkal ügyesebben fogja magát tartani, és megszeret hason lenni.

Doki látta amúgy? Ha baj lett volna, akkor a kötelező vizsgálatokon kiderült volna már.

3.

persze nem órákra gondoltam én sem, csak pár percre tedd hasra

idővel tényleg jobb lesz, ha már mozgékonyabb lesz

Azért ne mondjuk,hogy mindenkinél természetes.

A tesómék babája, mint kiderült, azért utált hason lenni (ő is repülőzött), mert feszes volt a nyakizam, ergo nem tudta nagyon letenni a fejét vagy nem sok időre.

Ők meg ugye büszkültek,hogy de jó, milyen szépen tartja a fejét. Nekik jó orvosuk volt,aki észrevette és gyógytornára küldte őket.

Egyszer én is mentem és pl. akkor mondta a hölgy, azért is kell a hason fekvés, behúzott karokkal, mert az vezet a kúszáshoz, mászáshoz.

Ha nem tudja behúzni a kezét, illetve kilöki oldalra, akkor lehet,hogy nem fog tudni mászni, hiszen oldalra kitárt karokkal nem nagyon lehet!

És az miért nem jó, ha akkor szokja meg a "hason levést", amikor magától átfordul a hátáról a hasára? Miért kell siettetni?

Én mindkét gyerekemet hagytam, és mindegyik kúszott is mászott is, és mindent csinált, amit kell. Az egyik a nagykönyv szerint később, a másik meg korábban. Tehát az sem igaz, hogy emiatt "később" csinálja majd a dolgokat.

Amúgy barátnőm kisfia meg sokkal előbb kinyomta magát hason, mint az én "korán csinálós" babám, és végül őt fejlesztésekre kellett vinni, mert 6 hónaposan jelét nem mutatta forgásnak, semmit nem csinált, pedig két hónapos kora óta szuperül kinyomta magát hason, és hosszú ideig elvolt úgy.

Szóval valaki mondja meg nekem, hogy mi az oka annak, hogy ezt "erőltetni kéne", és hol a tudományos indoklása annak, hogy ha egészséges egy baba, akkor nem lehet hagyni a saját ütemében a mozgásfejlődést, és állandóan "tenni kell" valamit, hogy "segítsük".

(Az már csak egy plusz off, hogy itt is naponta olvasni olyan kérdéseket, hogy "hogyan segíthetném a babámat", hogy megcsináljon ezt vagy azt a mozgásfejlődésben, de az esetek 90%-ban még a nagykönyv szerint sem kellene épp azt tudni az adott babának. A többi 10%-ban tényleg előfordul, hogy baj van...)

Szerintem egy gondos anyuka felismeri, ha valami nem stimmel, amúgy meg minden "bele van kódolva" a gyerekbe, hiszen nem mi tanítjuk meg felállni sem járni, ezt maguktól csinálják öszötönszerűen, ilyen a természet csodája...