Mit lehet csinálni az olyan babával, aki jóllakott, tisz- tába tették, egészséges, mégis szünet (és ok) nélkül ordít?

14, 16 és 19-es vagyok.

Engem is érdekelne, hogy miért akarsz erről a témáról beszélgetni. Érdemben nem tudok hozzászólni, mert már legalább 562-szer leírtam, hogy egy baba NEM sír ok nélkül.

A WC-s sztori pedig szerintem nem a témához vág. Sőt, szerintem elég beteg, hogy ezeket a dolgokat ide leírod, főleg, hogy ezt a fórumot kisbabások nézik többnyire... Ha kisbabás rémhírek érdekelnek, akkor ráguglizok (bár nem érdekelnek ilyen dolgok), nem kell hogy ilyeneket ossz meg.

És egyébként is, milyen válaszokat vársz erre? Szörnyülködést, uramistenezést vagy mit?

Hogy mit szólok a kér sztorihoz? Annyit, hogy szomorú, hogy ilyen vadállatok vannak, mást nem tudok.

Kedves Kérdező, miért nem reagálsz az előző kommentekre? Miért nem válaszolsz arra, hogy miért akarsz állandóan ilyen dolgokról beszélgetni? Mert muszáj beszélni róla? Ennyi?!

Nem, nem muszáj beszélni róla. Miért lenne muszáj? Élvezed, hogy erről olvashatsz, írhatsz? Vagy esetleg meg akarod oldani a problémát? Ha ez helyzet, akkor sajnos nem tudsz mit tenni. Mindig voltak, vannak és lesznek elmebeteg emberek, akik brutális dolgokat tesznek. Ezen nem tudsz változtatni. A megoldás az lenne, hogy az ilyen kattantataknak ne legyen gyerekük. De ezt ugye nem lehet szabályozni...

Szóval az lenne a legjobb, ha leállnál. Persze a "normális" emberek már valószínűleg törölték a figyelőjükből a kérdést, de ha valaki mégis idetéved, az csak szörnyülködik és szerzel neki pár sz*r órát vagy akár napot...

Megint én vagyok...

Nagyon sajnálom, hogy nem lehet gyereked, tényleg. De akkor sem értem, hogy miért kell a kismamákat ilyen szörnyűségekkel traktálni. És neked sem lesz jobb ettől, hogy ilyenekkel foglalkozol. Ha valóban tenni akarsz a gyerekekért, akkor legyél nevelőszülő például. Most persze ez csak egy hirtelen ötlet, de ezzel sokkal többet tennél az olyan sorsú gyerekekért (is), akiket a szüleik nem akartak...