Mit lehet csinálni az olyan babával, aki jóllakott, tisz- tába tették, egészséges, mégis szünet (és ok) nélkül ordít?

Nekünk ilyen volt az első fiunk, amit leírtál. Első hónapjaiban folyamatosan ordított, és nem lehett tudni, hogy miért. Nagyon rossz alvó volt. Mindenki mondta, hogy 3 hónaposan majd "elvágják". Nem vágták el.

Teltek az évek, kicsit jobb lett a nappal, de az éjszakák borzalmasak voltak.

Bíztunk benne, hogy ha majd beszélni tud, legalább elmondja, miért sír. Nem mondta el.

Ugyanúgy sírt, vigasztalhatatlanul. Ha felvettem, akkor is.

Ez egy betegség amúgy, amit 4 évesen hála istennek kinőtt. De nagyon-nagyon nehéz időszak volt, tényleg mintha kínoztak volna, hogy évekig nem tudtuk kialudni magunkat, és a teljes tehetetlenség... Majdnem rámentünk.

Természetesen elítélem a fent leírt dolgokat, mi sem alkalmaztuk, de megértem a reakciót. Van a kialvatlanságnak egy pontja, amikor az ember már elveszti a józan eszét.

Egyébként a fiam most is sokkal sírósabb és érzékenyebb az átlagnál, még most is van, hogy gyakorlatilag "ok nélkül" sír. És nem, nem lett így nevelve vagy ehhez szoktatva, sosem voltam egy féltős anya, aki felkapja és nyugtatgatja, ha elesik. Mégis így reagál egy sima esésre is, ilyen a természete.

Akinek nem ilyen a gyereke, könnyen prédikál, hogy nincs olyan, hogy ok nélkül sír meg csak közelségre vágyik, stb. Sajnos van ilyen, és tényleg kikészíti az embert.

(A másik fiam "normális", nála meg az a fura nekem, hogy sír, felveszem, és elhallgat tőle. :))

Szia, 22-es vagyok. Igen, szerencsére mindkettőnk szülei közel laknak, és jó kapcsolatban vagyunk, nagyon-nagyon sokat segítettek/segítenek!

Amikor néha náluk aludt a fiunk, mindig kész voltak, hogy ezt hogy bírjuk minden nap, meg másnap utána így megyünk dolgozni, meg ugye hétvégén se tudtunk pihenni.

Persze kárpótolt a kicsi személyisége, nagyon kedves, kifejezetten aranyos kisfiúvá nőtt.

Viszont sokáig ment a dilemma, bevállaljuk-e a tesót.

Végül is bevállaltuk, most 7 hónapos az öcsi, ő is elég sírós, még sokat kelek hozzá éjjel, de össze sem lehet hasonlítani a bátyjával. Őt ha felveszem, megnyugszik. Az első fiamnál semmi sem segített.