Hogy viselitek ha párotok külföldön dolgozik?

Velünk is ez volt a helyzet, bár akkor kisfiunk 5 hónapos volt. Szerencse, hogy azért férjed még otthon lesz az első két hónapban, hisz az első pár hét valóban nagyon nehéz még akkor is, ha nem vagy egyedül.

Nos, mielőtt párom kiment, a háztartás csak az enyém volt, a gyerekkel kapcsolatos teendőkből a fürdetéseket vállalta magára párom, illetve a kertet ő tartotta rendben, a garázst is, bár ott inkább csak szétpakolt, mint össze. :S :D Miután kiment, a kertet én rendezgettem, egy baromi nehezen berántható benzines fűnyíróval kéthetente nyírtam a füvet (ez kb. 1 órás szeánsz volt, mert 3 részletben csináltam meg, hisz közben kisfiamra is ránéztem, tehát 3-szor kellett a dögnehéz gépet berántani), gondoztam a kis gyümölcsfákat (épp megtámadta őket valami hernyóizé), zárat cseréltem és javítottam a bejárati és garázsajtón (hát ne tudd meg, mennyit elbénáztam vele :D). Tusszárat szereltem, majd inkább lecseréltem, összetakarítottam és összepakoltam a garázsban (ez köbö 2 hetes munkám volt, mert a szerszámai, gépei egy része baromi nehéz volt, és sok mindent a padlásra kellett felcipelnem, mert a garázsban szinte lépni sem lehetett tőlük). Mivel a hozzátáplálás is napirendi pont volt, így a háztartás volt ami néha csúszott, de mivel időm úgysem nagyon volt enni, főzni is keveset főztem magamra, az ezzel spórolt időben pedig a takarítást mindig elintéztem. Én úgy voltam vele, legalább legyen tisztaság, kisfiunk akkor kezdett inkább mozgolódni, és mikor már legurult, lekúszott majd lemászott a játszószőnyegéről, legalább tiszta parkettán/kövön legyen (ez volt nálunk a házban). Minden nap mentünk sétálni az időjárásnak megfelelő időben (ha dögmeleg volt nyáron, akkor inkább 5-6 felé), a bevásárlásokat (azt kocsival intéztem), inkább délelőttre tettem, hál égnek elvolt a babahordozóban. Ami ilyenkor nehezebb, az állandó cipekedés (gyerek+hordozó kocsiba, kocsiból bevásárló kocsiba, ugyanez visszafele + a vásárolt cuccok pakolgatása kocsiba, aztán behordásuk a házba). Mondjuk én örültem a mozgásnak, legalább letudtam a lelkiismeretem, hogy pedig én igenis tornázok. ;D Ami még fizikailag mozgás és megterhelő volt, a költözködés, mivel kisfiunkkal pár hónap múlva követtük Aput, ezt 3 fuvarral oldottam meg 4 hónap alatt (200 km-re lakó Anyukámékhoz cipeltem le mindent), egyszer kellett egy havert is megkérnem, hogy segítsen be utánfutóval a nagyobb dolgokat is elvinni. Ezek a fizikailag nehezebb részek szerintem.

Hivatalos ügyeket intézni nem egyszerű. Hiszen van ügyfélfogadási idejük, amit nyilván nem a babák napirendjéhez igazítanak :D, így volt, amit kb. 1 héten keresztül terveztem, hogy elintézek, mire meg is tudtam valósítani. Javaslom, ahova tudsz, oda kérj interneten/telefonon időpontot (pl. okmányirodába még ügyfélfogadási idő előtt is lehet fél órával kifejezetten babásoknak időpontot foglalni néhány helyen), hisz azért nagyjából be tudod lőni, hogy milyen időben alszik kaja után, vagy legalábbis épp nem kajaidőben estek be a hivatalba, mert az katasztrofális. :S Néha még az is nehezítette a helyzetet, hogy a fogzás felborította a már kialakult napirendet, ilyenkor inkább kértem másik időpontot. Sokszor olyan voltam, mint egy zombi, mert a jól alvó kisfiam éjszaka óránként felsírt a fogacskája miatt, vagy mikor elkezdett mozgolódni, akkor is nyugtalanul aludt napokig, és Ő kialudta magát másnap, nekem meg nem volt rá időm, mert mindig volt egy csomó minden, amit csinálni kellett. Nagyon ritkán, mikor már tényleg alig álltam a lábamon, akkor én is lepihentem, amikor kisfiam aludt. Te is tedd ezt, inkább néha hozass magadnak ebédet/vacsit, de pihenj, amikor lehetőséged van!

Semmi segítségem nem volt ez idő alatt, mindenki messze lakott, de most így visszagondolva erre az időszakra, azért büszke vagyok magamra, hogy első babás anyukaként azért szerintem jól megálltam mindenben a helyem.

Ti nem mentek párod után? Hosszabb távra tervezitek kint? Nálunk Apuka újra 9 hónaposan látta kisfiunkat, és újra össze kellett szokniuk. Valószínűleg ez Nálatok is így lesz, nem tudom, meddig fog ez Nálatok tartani, de érdemes infókat szerezni arról, hogy meg tudnátok-e oldani, hogy pár hónap múlva Ti is kövessétek (mármint, hogy ez anyagilag mennyiben is lenne). Hiszen párod is kimarad ezekből a hónapokból, ami szintén nem a legjobb.

Kívánom Nektek a legjobbakat, és könnyű szülést! :)