Hogyan egyeztessem össze a házimunkát, a vásárlást és a néhány hónapos babát, ha a férjed külföldön dolgozik?
Hordozás? Ha magadra kötöd a babádat (kendőben, mei tai-ban, SSC-ben), akkor sokkal egyszerűbben tudod csinálni a házimunkát: a gyerkőc a hátadon (6hónaposan már simán hátra lehet tenni), te pedig csinálod a dolgod. Ő elnézelődik, "tanulmányozza" a világot, és mindenki nyugodt. Vagy ha éppen nem akar rajtad lógni, akkor tedd le a földre egy plédre, hadd játsszon ott.
A kisbevásárlásra simán tudod magaddal vinni, de a nagyvásárlás már nagyobb falat. Én ilyenkor megkérnék valakit, hogy vigyázzon rá, mert én pl. nem tudok koncentrálni arra, hogy mi kell, mi nem kell (még ha van is lista), mert a gyerkőcre figyelek: éhes, bekakilt, nyafizik stb, így otthon mindig eszembe jut, hogy elfelejtettem valamit. Szóval én "lepasszolnám".
Elég érdekes hangzik a kérdésed, de gondolom "férjem"-et akartál írni... :)
Figyelj, az én párom nem dolgozik külföldön, mégis mindent egyedül csinálok, mert csak estére ér haza. A házimunkát, főzést simán meg lehet oldani akár még több gyerek mellett is.
Szerintem nem kell 24 órát szórakoztatni a babákat, gyerekeket, elég ha a közeledben van és szemmel tartod. Játszószőnyeg, pihenőszék és persze a járóka mind segítségedre lehet. Most ezt ne úgy képzeld el, hogy folyamatosan valamelyikben kell lennie a babának :) Mi nem használtunk hordozókendőt, így arról nem tudok nyilatkozni, csak tudom, hogy sok anyuka 24 órában magára köti a babáját, még a wc-re is úgy megy, aztán meg 1-2 év múlva idejön panaszkodni, hogy a kisgyereke folyamatosan a lábába csimpaszkodik és nem hagyja élni... Ez most elég durván hangzik, de sajnos tényleg van ilyen.
Szerintem azzal, hogy hagyod egyedül is játszani és a világot felfedezni a babádat, nem teszel rosszat neki, sőt!
Az első emeletes dolgot nem értem. A cipekedés miatt írtad? Mert az ezért még nem a világ vége, simán meg lehet oldani, főleg ha van valami tároló féle a földszinten.
Az érzelmi része valóban nehéz lesz, elképzelni sem tudom. Nagyszülők vannak? Vagy valami megbízható rokon, barátnő, akit hetente 1x meg lehet kérni, hogy 1-2 órára vigyázzon a picire, amíg te kikapcsolódsz? Arra mindenképpen szükséged lesz, meg járjatok sokat társaságba, hívjatok át babás ismerősöket stb.
Szerintem érzelmileg jóval nehezebb lesz, mint fizikailag...
Ja és a vásárlást is simán meg lehet oldani. A közeli helyeket babakocsival, a távolabbiakat meg heti 1-2x autóval.
Ráadásul amíg pici a baba, jóval egyszerűbb is. Megeteted, tisztába rakod és kész. Vigyél neki 1-2 érdekes játékot és valószínűleg tök jól ellesz abban az 1-2 órában.
Amikor már mászni vagy majd menni fog, akkor azért nehezebb lesz, de akkor sem lehetetlen.
Én 2 gyerekkel csináltam ezt végig és simán elintéztem a heti nagybevásárlást is. Azokat a cuccokat vittem csak fel, amik hirtelen kellenek és/vagy romlandók, a többit (főleg a nehezeket) lent hagytam a csomagtartóban és csak akkor mentem le érte, amikor elaludt a kisfiam. Persze a bébiőrt magammal vittem :)
Nyugi, menni fog és majd tök büszke leszel magadra! :)
Az érzelmi részt teljesen megértem, nem lehet könnyű - az én férjem nincs folyamatosan külföldön, de sokat utazik a munkája miatt, napokig nincs itthon, ha meg itthon van, akkor is estig dolgozik, ez nem mindig fáklyásmenet.
A többi dolgot viszont nem értem. Ezek szerint eddig mindent segítséggel csináltál? Szerencsés vagy. Nekem az újszülöttel plusz a kétévesemmel is egyedül kellett nagybevásárolnom, minden ügyet elintéznem, háztartásra is egyedül voltam mindig. Most annyiban változott a dolog, hogy van egy három és félévesem, egy közel másfél évesem és egy pocaklakóm. Két gyerekkel és pocakkal cipekedek, vásárolok, rendezem a dolgainkat. Nincs választásom, de nem is baj ez, nehogy már akkora dolog legyen egy kis házimunka vagy bevásárlás! Ha eddig semmit nem kellett egyedül csinálnod, akkor először biztos nehezebb lesz, de beletanulsz te is, mint mindenki más.
Az első emelet meg nem tudom, miben lehet probléma. Mi ugyan kertesben lakunk, de három szintes a ház, egész nap lépcsőn járok, gyerekkel együtt. Ez még nem a világvége.
Fel a fejjel, nézz előre és hajrá! Meg fogod oldani te is.
Még annyit, hogy eddig autóm se volt, mert a férjemnek kell a munkájához, két hónapja sikerült vennünk egy kisautót nekem is, azóta sokkal könnyebb. Előtte általában úgy jöttem haza egy bevásárlásból, mint egy málhás szamár, két gyerekkel, dugig tömött babakocsival, rajtam mindenhol szatyrok lógtak... Vicces látvány lehettem! :-)
főzés:magamnak rendelném a kaját,neki főznék és üvegest kapna vegyesen
takarítás:a zajosakat amikor ébren van vele együtt,a többit amikor alszik.pihenőszékbe betenném,és helyiségről helyiségre jönne velem,kivéve ahol vegyszereket használok
bevásárlás:a férjem ugyan velünk van,de reggeltől estig dolgozik a hét hat napján,így én intézem születése óta.nagybevásárláskor autóval,a hordozóban volt,amikor csak pár dolog kellett,babakocsival
simán meg fogod oldani,más is megoldja,aki egyedül neveli agyerekét vagy nincs segítsége.nekem nincs segítségem,de tök jól boldogultam.mondjuk én főztem,mert ugye este meleg vacsorával vártam a férjem.
Ha érzelmileg rendbe teszed magadban a dolgokat (pl: a jobb megélhetés miatt muszály távol lennie, értetek teszi, stb...), a többi része nem megoldhatatlan feladat. Eddig mindent együtt csináltatok, és a nap nagy részében együtt voltatok?
6 hónapos baba mellett viszonylag könnyű tenni-venni. Már nem újszülött, de még messze a tomboló- romboló korszak.
Kiságy, járóka, bébihinta, pihenőszék, hordozó, játszószőnyeg, babakocsi, mind jó barátok, neked és a babának is.
Előnye lehet az egyedüllétnek, hogy nem kell időre csinálni semmmit. Déli 12 helyett ha délután kész az étel, nem baj, lefekhetsz aludni a babáddal, elhúzódhat a séta, sehol nem szorít az idő. Egész nap együtt lehetsz a kicsivel, mindent csinálhattok együtt. Sétáljatok sokat, te barátnőzhetsz ez alatt, a baba jót alszik a friss levegőn.
Fogd fel úgy, hogy ez egy jó kaland, mire megjön a férjed, büszke lehet a kipihent feleségére és a babára. Minden jót, ne izgulj, megoldod, a férjeddel meg skypon is tarthatjátok a kapcsolatot, szia
Sziasztok! Köszönöm a válaszokat!
Igen eddig mindig segítségem volt mindenben, főznöm nem kellett, éttermünk volt de a sok kiadás miatt leadtuk. Sok rokon barát segít, amiben csak tud, nagyon szerencsés vagyok ebből a szempontból. Dédimama, sógornőm, keresztanyuka, barátnő stb mindig segítenek.
Megpróbálok kialakítani valamilyen új napirendet, miután egyedül leszünk és remélem menni fog. Kislányom szerencsére jó alvó, nem sírós baba.
Nem is panaszkodom csak kicsit tanácstalan vagyok, nem tudok mit kezdeni az új helyzettel.
Szia!
Az én férjem itthon dolgozik, de csak késő délután ér haza... Addig teljesen magunk vagyunk a kislányommal... Bár anyósom két lépcsőházzal arrébb lakik, csak akkor látjuk, amikor neki kell valami, egyébként nem jön át, ha telefonálok neki, hogy figyeljen már az unokájára, amíg leszaladok a boltba (csakis rossz idő esetén kértem ilyet!!!), akkor "véletlenül" soha nem ér rá! Jelzem, háztartásbeli...
Anyuék nem tudnak segíteni, 20 km-re laknak. Anyu rokkantnyugdíjas, Apu pedig nyugdíjas. Mellesleg ők gondozzák a 94 éves mamámat is...
Fel a fejjel! Hidd el, nagyon gyorsan kialakítotok a kislányoddal egy olyan gördülékeny napirendet, hogy csak na! :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!