Hazudnak a könyvek? Vagy az anyák valóban 95% tudna szoptatni?

Mondjuk a természeti népek átlagéletkora meg elég kevés. Nem megcáfolásként írom, amit írtál előző, mert igazad van, csak ez is egy olyan, hogy sokszor összehasonlítják az országokat, a földrészeket, miközben nagyon sok eltérés van a társadalmak között. Fizikailag, táplálkozásban, életszínvonalban és még sorolhatnám.

Úgyhogy vonhatunk átlagot, csak nem tudom minek. Én pont nem a látványos 95% miatt fogok tudni jól szoptatni...

Biztos csináltak egy felmérést (bár soha nem írják hol végezték, melyik országban, melyik városban, milyen életkorú anyák között, milyen körülmények között, és hogy a szoptatás az első 3 hétre vonatkozott vagy 1-2-3 évre stb.) és így jött ki az a bizonyos 95%.

Ha évente 100 ezer baba születik Magyarországon, akkor az az 5% is 5000 anya, aki szakkönyvek szerint sem képes szoptatni- szerintem ha összeszámolnád azt a rengeteg nőt, akit ismersz és nem tud szoptatni, nem ismernéd mind az ötezret.

Úgyhogy akár ismerhetsz is rengeteg olyan anyukát, aki valóban az 5%-ba esik. És nem hazudott a könyv.

ja, de a természeti népeknél, ha egyik anyának nincs teje, akkor a másik megszoptatja a babát, vagy éhenhal.

Biztos képes lenne a legtöbb anya szoptatni, ha lenne nyugalma, szakértő segítség és támogató környezet. Mert amikor a család idegesíti, hogy lesik, tud-e szoptatni, a postás is érdeklődik, van-e teje, a kórházban meg sem mutatják, hogyan kell, akkor ugye az eléggé halálra van ítélve.

Mert ebbe akarsz belefutni. Mindenki azt vesz észre a környezetében, amit akar.

Tudod ez a félig tele van vagy félig üres a pohár esete.

Rákattantál erre, vagy mert te sem szoptatsz, vagy mert neked sikerült és a fölényességed, na bezzeg, látjátok, vagy ki tudja miért, de ezt akarod látni.-és ezt is látod.

Szerintem sokkal többen tudnának szoptatni, de sokszor nincs megfelelő segítség. Legtöbbször az ilyen kijelentésekbe fut bele az ember, mint amit te is írsz a kérdésedben.

De. Hol van az, hogy a szoptatás FÁJ az elején. Hogy nem minden szoptatási póz felel meg, hanem kísérletezni kell, hogy melyik a legjobb. Hogy fejjél vagy ne fejjél. Hogy adhatod-e cumisüvegből is a tejet, vagy nem. Hogy vannak napok, amikor egy nagy végtelenített szoptatás az egész nap.

Ezekkel kapcsolatban is olyan kategórikus kijelentések vannak, hogy ember legyen a talpán, aki kellő önbizalommal végig tud menni az úton, és nem érzi rossz anyának magát. És persze a stressz, hogy 6 hónapig csak anyatejet kellene kapnia a babának, mert az a legegészségesebb, és micsoda immunerősítő.

Én ezt úgy írom, hogy 16 hónapos a kislányom és még szopizik.

De. A kórházban, amikor megszületett, már nálam volt a kézifejő, amit a sógornőm adott kölcsön. Senki nem mutatta meg, hogy hogy kell vele fejni, titokban csináltam a fürdőszobában, mert a nővérek nem engedték, hogy fejjünk. Csak a kórházi fejőn lehetett és akkor, ha ők megengedték. A szülés utáni első éjszakám úgy telt, hogy bedurrantak a melleim és borzasztóan égtek. Hidegvizes borogatást tettem rá. Senki nem mondta, hogy ez baj, saját tudatlanságom áldozata voltam, mert elvileg ettől el is apadhatott volna a tejem. Amikor a csecsemős nővérekhez mentem, hogy fájnak a melleim, és kőkemények, mit csináljak, azt mondták, hogy jó az, most lövellt be a tej. Sógornőm azzal engedett neki a szülésnek, hogy a világért se fejjek, mert csak még több lesz a tejem, és nem fogok tudni mit csinálni a rengeteg tejjel. Próbáltam én is tájékozódni a kórházban kapott anyatejes magazinból, hogy mégis mit hogyan. De végül csak nekem kellett eldönteni, hogy mit csináljak, a saját kontómra. Lehet, hogy beállt volna a tejmennyiség fejés nélkül, de annyira bedagadtak már a melleim, hogy a kisbaba nem tudott szopizni. Egy másik csecsemős konkrétan rosszalóan mondta, hogy már rég jönnöm kellett volna a kórházi fejőgéphez, miután mentem, hogy nem akar enni a kisbabám, mi lehet a baj. Hát kiderült, hogy nem nem akart, hanem nem tudott a kőcicikből.

Ezeket első babás anyukaként megélni nagyon nehéz, főleg, hogy mindenkinek az az első kérdése, hogy van sok tej? Szopik a baba?

Engem anyukám 3 hétig tudott szoptatni. Én szembementem mindenkivel, aki mondta, hogy ne fejjek otthon, és fejtem, nem tudom, hogy emiatt-e, de sok tejem volt. Utáltam, hogy reggelre hozzáragadtam a pólómhoz, foltos volt az ágy a tejtől. :-( Végül 8 hónapig még tejadó is voltam.

De aki azt mondja, hogy a szoptatás leányálom, az hazudik. Rengeteg és rengeteg buktató van, és nagyon nehéz ügyesen túljutni rajta.

És akkor arról még nem is beszéltem, hogy a tápszert bárki el tudja készíteni, és oda tudja adni a babának. Szóval én szoptatós anyukaként azt is megértem, aki nem tudja, vagy nem akarja vállalni a szoptatással járó kötöttségeket.

Azért az sem mindegy, hogy ez a szám milyen időtartamra vonatkozik:

"2009-ben 95 970 csecsemőnek már 57,5 százaléka, a 6 hónapos kisgyermekek 37,6 százaléka és 12 hónapos koron túl pedig 36,9 százalék kapott kizárólag anyatejet."

95%-a megy haza a kórházból, hogy képes lenne szoptatni.

Nagyon sokan nem bajlódnak sokat vele. Én pl. mert kellett, úton-útfélen szoptattam (kórházakba kellett járnunk vizsgálatokra....nem volt mégegy szoba sem kialakítva), hááát nem tudom, hogy ezt hány anyuka vállalja be.

Vagy éjjel-nappal, akár tényleg az utcán ki vállalja be ezt hosszú távon?

És ennek ellenére a 8. hónaptól mindkét gyerekemnél elapadt a bal mellemből a tej, így márcsak a jobb ciciből szoptatom 100%-osan, mert folyadékot nem fogad el, a jelenleg 10hós babám.

Kisfiamat 14 hóig szoptattam, lányomat is legalább eddig szeretném.

Akarat kérdése javarészt, meg a büszkeségünk leküzdése sokszor.