Baj, ha nem tanítgatom a gyermekem?

Szerintem nem azt kell fejleszteni, aki le van maradva, tehetséggondozásról nem hallottál még?

Egyébként nem direktbe kell tanítani, mert azt én sem tartom helyesnek vagy fontosnak, viszont ha már eltöltesz vele időt, miért ne töltenéd hasznosan, amiből tanul is?

Most nem tudom mi van a már említett fejlesztőkönyvben 10 hónaposoknak, de például volt, hogy fektesd le egy csomagolópapírra a gyereked, rajzold körbe, aztán a falon rajzoljatok neki szemet, szájat, ruhát stb- ez megtanítja a testrészeket, évszakokat, ruhákat, színeket, rajzolást és nagyon jó szórakozás is egyben. Ismétlem nem egy 10 hónaposnak, de ez a feladat jutott eszembe.

És fenn tartom, igen jó direktbe, firkáltatni, képeket nézegetni, gyakorolgatni mondókákkal a testrészeket.

Egyébként hadd kérdezzem meg, mert annyira fenn akadtatok az integetés-köszönés, és soha nem integettek.

Ha az út másik oldalán megy egy ismerős vagy autóban ülve láttok valakit az úton, akkor átüvöltötök neki egy sziát vagy nem üdvözlitek sehogy? Mert én integetek és a gyerekeimnek is azt mondom, ott megy x néni, integessetek. És az illető visszaint. Számomra természetes volt, de most itt elgondolkodtam, mert úgy csináltok, mintha piros kukorica lenne az integetés, mint köszönés.

Még egy megjegyzés

Ha a védőnő kérdezi, mit csinál a gyerek? Különbséget kell tenni, mit csinál a gyerek illetve mi az amit tudNA csinálni. És ez a mit tudna a lényeg, nem az, hogy mit csinál valójában.

Például a fiam most 5 éves, nem hajtja a hintát, viszont tudná hajtani, de nem akarja és inkább nem hintázik. De nincs lemaradva, nem álltam neki ezerrel hintát hajtatni vele. Mert ha akarja majd hajtja a hintát, megtanulja, gyakorolja-illetve gyakorolni kellene neki, ha nem lenne lusta rá.

Lehet nem integet a fiad, de utánoz mást, ami tetszik neki vagy két hét múlva integet. Ne állj neki trenírozni, mert az már valóban direkt tanítás, amire nincs szükség. Így valóban ráragadnak a dolgok a mindennapi tevékenységek során, de bele kell foglalni a tevékenységekbe mondjuk a testrészeket-fürdésnél, megmosom a lábad, megtörlöm az arcod, megmossuk a fogad, mutasd a nyelved, tátsd ki a szád, hadd nézzem meg a torkod stb.

Második vagyok.

Szerintem: ha egy anyuka élvezi azt, hogy egész nap, minden szabad percében a gyerekével táncol, mondókázik, stb, ám tegye. Ártani nem fog senkinek.

Más anyukák meg máshogy foglalkoznak a gyerkőccel, pl nem annyira a beszédfejlesztésre gyúrnak rá. Én is megkapom a nővéremtől minden alkalommal, amikor találkozunk, hogy bezzeg az ő lányai már egy évesen beszéltek.

Úgy gondolom, hogy az a lényeg, hogy a gyerkőc a szülők életstílusa szerinti fontos dolgokat tanulja meg legelőször. Nálunk pl életbevágó, hogy megtanulja, nem megyünk be a lovak közé, lábuk alá. Fontosabb, mint az ominózus integetés (ami tényleg vicc, hogy ennyire rákattantunk, de példának jó.). Viszont a gyerek teljes biztonsággal mászik téglarakáson, farakáson, míg pl az unokahúgom 5 évesen egyáltalán nem tudott fára mászni. Mert náluk a lakótelepen nem tudta gyakorolni.

Egy szó mint száz: ha a Kérdezőnek így felel meg, így teljes a napja, nem érzi erőltetettnek, unalmasnak a gyerkőccel töltött aktív időt, akkor hol a baj? 10 hónapos még csak a picur, lehet hogy egy fél év múlva le sem lehet majd robbantani a könyvekről, és mindenkinek minden mozdulatát utánozni fogja. Ki tudja?

Pedig nem árt, nem félszemmel, de egy negyeddel, hogy mik az elvárások adott korosztálytól. Mert minél hamarabb felfedezed és elkezded tanítani, annyival könnyebb lesz az élete.

Akiket én ismerek és komoly problémás gyerekek, mindegyiken egytől egyig látszott 1 évesen a probléma. És mikor bekerültek oviba, bölcsibe, a gondozók/pedagógusok szóltak is, például ilyen formán, mint most neked-nem ineteget a gyerek, nem tudja a számokat, nem tudja a színeket. Mindenki, többek közt bevallom én is, azt mondtam, hülye az óvónő, doktornő, védőnő, dehogy kell tudnia a gyereknek és szó szerint azt mondtam amit te most.

És nagyon megdöbbentő, találkozom velük, most általános iskolások a gyerekek és a fejlesztő pedagógus megmondta esélyük nincs, hogy valaha beérjék a többieket és megtanuljanak írni-olvasni. Az egyetlen esély, hogy mehessenek felső tagozatba, ha felmentést kérnek. És rengeteg fejlesztésre akármire hordják a gyerekeket.

És lehet komolyan vettek volna egy ilyen figyelmeztetést, nem itt tartana a gyerek.

És nézz körbe a világban, szerinted egy általános iskola első osztályát elvégző, írástudatlan embernek milyen esélyei vannak a munkaerő piacon?

Nem azt mondom a te gyerekedre ez vár, félre ne értsd, hiszen nem is ismerlek, de általánosságban nem igaz, a te vélekedésed. Figyelni kell a gyerek fejlődését, figyelni a mérföldkövekre, és tanítani a gyereket. Játékosan, nem tankönyvszagúan, de nem is ahogy a kedvem szottyan.

Vekerdynek nagyon igaza van, viszont azt nem írja le, hogy az általa ajnározott alternatív iskola, erre jó, hogy játsszon a gyerek, viszont ilyen háttérrel már rendes iskolába nem tud beilleszkedni a gyerek és szenvedni fog, ha pedig végig viszi, a Gyurcsány balhéból kiderült, hogy egyetlen dolgot nem mondtak el a szülőknek, nem fognak leérettségizni a gyerekeik. egyedül a Gyurcsány fia ment át, de neki is úgy diktálták a megoldásokat. Nem ez az élet. Klassz ábránd, de nem ez az élet. Illetve azt felejti el, hogy egy gyerek 2 éves koráig fejleszthető, utána az agy olyan, mint egy kapu, bezár és ennyi volt. Aki élete első két évében lecsúszik az vagy lecsúszva marad vagy, mint a szóvivő, iszonyú gyötrelem árán eljuthat valahova, de aztán annyi-öngyilkosság, depresszió vár rá.

Vekerdy nem babákról írta az összefoglalóját, hanem kisgyerekekről, és a kisgyerekek nem keverendők össze a babákkal!

Szerintem is a többségnek van igaza, bár nekem az is furcsa, hogy így elvan a babád nélküled a földön, a kisfiam igényelt minket, gondolom a te gyereked már úgy van vele, hogy minek, úgyis egyedül játszom, ez pedig kötődési gondokhoz is vezet.

Egyébként mindenben az előzőek hozzáírását osztom, egy gyermek valóban alapjaiban 2 éves koráig fejleszthető, az után már hiába is próbálnád meg, jön az óvoda, ahol nem fog megfelelni az elvárásoknak, és ezért viselkedésproblémás is lehet, vagy lelki problémái lehetnek, mert magába folytja, holott nem tehet semmiről.

Szerintem már így is sok mindenről lemaradt az a gyerkőc, ha 10 hónapos koráig ennyire nem foglalkoztál vele, és igenis a foglalkozás az foglalkozás, a gyermeked azért van, hogy tanítsd, nem azért, hogy nézd az ágyról-fotelból, hogy mit csinál. Egy 10 hónapos gyerek már nyitott a világra, érzékeli az emberek hozzáállását is, nyilván a tiédet is.

Nem kell belőle bazári majmot csinálni, nem is értem, hogy az előzőek hogy írhattak ilyet...nem is lehet egy ekkora gyerekből, ez egy jó nagy hülyeség. De az alapokat le kell tenned neki, az érzelmi intelligenciáját is fejlesztened kell, nem csak az agyit, viselkedésnormákat kell tanulnia tőled, és látni egy követendő példát. - ami végülis a játékos tanítás alapja, mert hogy nyitná ki pl. a dobozt, ha sosem látta senkitől, vagy honnan tudná mire való a játék, ha nem mutatta meg neki senki, honnan tudná, milyen a közösségi játék és a szerepvállalás, ha sosem játszott vele senki...gondolom gyerekek közé sem viszed akkor, hogy lásd, mit csinál a többi anyuka és a többi gyermek.