Anyukák! Ti miből nem engedtek?

Szia! Én nem tiltok meg semmit! Esetleg azt nem szeretem néha, amikor a dédimama kikapja a kezemből a 9 kilós lányomat, és elbotorkál vele az udvaron, persze csetlik-botlik, és a gyerek üvölt közben! :D De néha látja csak, és olyan aranyos, szóval annyira ez sem gáz! :D

9 hós baba anyukája

A saját ágyban alvás. Soha nem vettem magunk közé, akkor sem, ha a fél éjszakát a kiságy mellett állva töltöttük a férjemmel. Ezt így beszéltük meg a férjemmel, ehhez mindketten maximálisan ragaszkodunk.

A másik, hogy akármennyire szeretné anyós, hogy hagyjam ott náluk a babát, nem fogom soha. Hogy miért? Nem gonoszságból, szeretem anyóst is és apóst is. DE: mindketten 76-77 évesek. Nem tudnak lehajolni, a kislányom 8 kiló, nem tudnak vele 2-3 percnél többet sétálni. Ha leülnek vele, akkor meg max. 5 perc, és nyüszög, mert mehetnékje van. Itthon sokat van a szőnyegen, de anyósék nem tudnak leülni hozzá. Így nem hagyom ott, csak ha már járni tud.

Nálunk semmi nincs, ami tilos lenne. Mindig nem lehetek a nyomában. Úgyis megtörténnek olyan dolgok amiket nem szeretnék.

Arra azért nagyon próbálok figyelni, hogy ne szoktassam be a mi ágyunkba. Ismerősök tapasztalatai és elmondásai alapján, nem fog menni. Ha nem hát nem, de a végsőkig próbálok kemény lenni, és majd meglátjuk.

Mielőtt hozzátápláltam, nem engedtem, hogy kóstoltassák, mondván kívánja a baba. Mindenkit megkértem, tartsa be az én hozzátáplálási szabályaimat, mert ez az én heppem, ez van.

Nem etetjük úgy, hogy rohangálunk utána. Uzsonnát, tízórait nem feltétlenül az etetőszékben kell megennie, de nem rohangálok utána falatokkal.

Amit itthon nem szabad, azt a mamáknál sem: pl. gáztűzhely babrálása, mosóporban nyúlkálás.

Csokifélét nem ehet a gyerek, de ha ehetne sem engedném, hogy azzal tömjék.

Nem vagyok paramami, sem az a klasszikus "következetes" fajta. 16 hónapos kisfiamnak szinte mindent szabad, ami nem életveszélyes, sarazhat, matathat a Dunában, ehet csokit (nem kilószám, de kapott már), tévét is nézhet. Mindig felvettem, ha sírt, éjjel közénk jöhet, ha szeretne. Durvulni természetesen nem szabad, de az már kategória.

Egy dolog van, amiből nem engedek, ez az alvás. Nappal és este ugyanabban az időpontban. Nem várom el, hogy egyedül elaludjon, 1 percnél tovább soha nem hagyon sírni a szobájában, de az alvás akkor is muszáj, ha előtte akár egy órát megy a harc. Egyébként nagyon ritkán van belőle probléma.

Rendszeresen hallom hasonló korú gyerekek anyukáitól, hogy a kicsit még éjfélkor sem tudják ágyba dugni. A játszótéren van egy kisfiú, akivel gyakran előfordul, hogy napközben "nem álmos", ezért az utcán bealszik a babakocsiban olyan 6 körül, alszik 8-ig, aztán megy vele éjjelig a cirkusz. Ilyen nálunk nincs. Viszont minden másban hajlítható vagyok. :)