Milyen az élet egy újszülöttel?

Nekem nem volt könnyű a kislányommal az első hónapokban. Nagyon sírós volt, és bár tudtam, hogy a gyerekek sírnak, el sem tudtam képzelni, hogy létezik olyan gyerek, aki naponta kb. 12-13 órát bőg alvás nélkül...hasfájós volt és nem lehetett semmivel sem megnyugtatni. Én meg magamat emésztettem a tehetetlenség miatt, hogy biztos rossz anya vagyok. Sok kérdés volt bennem, de tettem a dolgom és a gyerek szépen növekszik. Utólag belegondolva azt mondom, hogy egész ügyes vagyok, de akkor benne lenni...hát teli voltam kételyekkel, aggodalommal és fáradt is voltam.

Most már 10 hónapos a lányom és nagyon jó látni a fejlődését, egyre okosabb és ügyesebb, és sokszor megnevetett minket az grimaszaival, a bababeszédével, ahogy próbál lépegetni és összeakadnak a lábai. :) Szóval most már el sem tudnám képzelni, hogy nincs köztük. Most már teljesen természetes, hogy ő itt van és a napi teendők, gondok, örömök hozzátartoznak az életünkhöz és ez így van jól.

Egy dolog hiányzik, a sponteneitás, hogy ne kelljen mindent előre eltervezni, de hát egy babával muszáj felkészültnek lenni, logisztikázni sé hozzá alkalmazkodni. De ehhez is hozzá lehet persze szokni.

Ha vannak is nehézségek, akkor is ez egy nagyon szép időszak, jó, hogy megszületett és itt van velünk!

Itt van egy vicces kis lista, hogy mit nem tudsz, amíg nincs babád, olvasd el most is, de majd egy év múlva is és rájössz szóról szóra igaz. :)

[link]

nekem az állandó figyelés volt nehéz, hogy bármikor felsírhat, éjjel is, és akár egy órát is kell szobrozni vele éjjel, hogy visszaaludjon. Enyémet nem kellett fogni, csak ott lenni vele, hogy lásson, villanynál!

A fürdetés, pelenkázás, böfiztetés csak első alkalommal nehéz. Ja, és persze a babához igazítod a napirendet, de úgyis ez az ember dolga akkoriban :) Az első 3 hónapot kell túlélni!!

Hahahaha. A lista nagyon jo!!!!Az en kisfiam 9 honapos. En csak 2 honapig voltam otthon es irany vissza dolgozni. A nagyik segitettek.

Ejszaka keltem, nappal dolgoztam es volt olyan is, hogy ugy leptem ki a zuhany alol, hogy elfelejtettem lemosni a hajamrol a sampont....Beteg is voltam de nem vettem eszre hogy 40 koruli a lazam mert nem ertem ra. Akkor tunt fel, amikor ejszaka nem birtam kiemelni a bolcsobol a Kicsit mert mar minden erom elhagyott. Kisfiam hasfajos volt vagy 2 hetig tartott a minden delutani jajveszekeles mikoris egy kedves b.nom diagnosztizalta: faj a hasa. A teat komenyes teat nem itta...ujabb egy het utan olvastam egy okos konyvben, hogy igyam en es a tejen keresztul majd o is hozzajut. Egyszercsak csend lett delutanonkent...aztan a gripevizre is racuppantunk.

6 hetesen elkezdtuk a cumisuvegre szoktatni...2 het trening utan ugy ahogy elfogadta - kulonben ehezett volna amig haza nem erek a cicivel.

Oh es a megfelelo pelenka...na mi atmentunk mindenen es meg mindig a Pampers swadlers az amit veszek mert most meg a fogzastol fossa ossze nyakig magat naponta parszor. Ha Mo-n kaphato, ez a legjobb de mindenkeppen olyat vegyel mar az elejetol aminek halos a belseje az jobban szivja a (bocs) fost. Aminek a sima a belseje az szetkeni a gyereken a cuccot meg jobban.

Szoval ha van lehetoseged segitsegre mindenkeppen vedd igenybe!!!! Szamits ra hogy bogni fogsz a legidiotabb dolog miatt is, hogy ha sokat sir a Kicsid bizony elborul az agyad egy kicsit aztan a buntudattal kell megbirkoznod...en pl ott ultem az agy szelen es csak azt kerdeztem magamtol: kellett ez nekem??!!!!

...es kellett. Gyonyoru, jokepu, okos, egeszseges, boldog kisfiam van. Igazi csaladtag lett - mert eleinte nekunk kis ufo volt. Apja rendkivul buszke ra mert ra hasonlit es hat mert boldog, boldogtalan megszolitja ha kell, ha nem. Egy magnes van a gyerekben vagy mi, hogy vonzza a tekintetet.

Szerintem nem szabad nagyon belererulni az onsajnalatba a faradtsag miatt de megegyszer irom ha valaki tud neked segiteni az megfizethetetlen.

Nekem most 8 hetes a kislányom!Sokkal " rosszabbra " számítottam!Nagyon féltem az egésztől már csak azért is mert teljesen egymagam vagyok a babával!A férjem külföldön dolgozik és csak 1,5-2 hetente tud haza jönni,de akkor nagy a szerelem Apa és lánya között de akkor mikor haza jön még pluszba párosúl hozzá Apuka akit el kell,hogy lássak!:)Mikor haza jöttünk a kórházból Anyukám jött és segített 1,5 hétig és csak annyit tudott mert sajnos vidéken laknak.Azóta egyedül vagyunk a lányommal.Nem mondom könnyebb volt míg itt volt vagy azért akkor is könnyebb ha Apa itthon van de így sem olyan vészes mikor ketten vagyunk!Megszoktam belejöttem!Én is a para mamik közé tartozom sajnos mivel első baba,de már magam kezdek rájönni,hogy sokszor feleslegesen aggódok!Szerencsére egy nyugodt,kiegyensúlyozott babám van aki nagy hisztit csak akkor vág le ha netán fáj a pocija!Tápszeres baba sajnos így még az is egy macera de megy minden mint a karikacsapás!:)Egyetlen egy mosolya mindent elfeledted,ez legyen fáradtság vagy rosszkedv,levertség!

Nyugodj meg minden rendben lesz Nálatok is!Élvezz ki minden pillanatot most is és szülés után is!