Néha nem sirjátok vissza a régi életetek? Mikor odamentél ahova akartál, addig maradtál ameddig akartál?

A babám kb. fél éves koráig volt így, de most már tudom, hogy csak egy átmeneti időszak volt, amíg hozzászoktam, hogy most már anya vagyok, és más a fontos. Persze mindig is a gyerekem a legfontosabb, de azért néha bevillant, hogy jaj, de jó lenne egy kicsit azt csinálni, amit én akarok, és akkor amikor én akarom...

Most már megnyugodtam, sőt hiányzik is a lányom, ha nincs velem.

Mennyi idős a kicsid?

Amúgy nyugi, ezek normális gondolatok, hiszen az egész életed átalakult, most már más a fontossági sorrend, ehhez pedig hozzá kell szokni, ami valakinek sok időbe telik, de szerintem fog ez még változni.

Néha elkap ez a gondolat, de akkor az jut eszembe hogy nem lenne a lányom.

én inkább egy kis segítséget szeretnék, hogy legyen aki néha elviszi a lányomat. ezért lett bébisitter aki heti 1x jön és pár órát játszik vele, míg én tudok ezt azt csinálni.

persze hogy régen kitaláltuk megyünk a karibtengerre és ott is voltunk, már nem megy, vagy nagy tervezések után lehet.

nekünk 2 kisfiunk van, 3 éves és 19 hónapos.

bizony néha nagyon hiányzik a régi életünk, a séták kettesben, stb....

de eljön majd ennek újra az ideje ha nőnek kicsit, csak ki kell várnunk :)

5 hós a kislányom és egyelőre nincsenek ilyen gondolataim, sőt már nagyon jó lenne újra terhesnek lenni, gyúrunk is a kistesóra nemsokára.

Ha kozmetikushoz, szoliba vagy bárhová el akarok menni akkor férjem vagy a nagyik készségesen vigyáznak rá. De ahogy kiteszem a lábam a házból nem telik el egy fél óra és már rohannék is haza. Szóval egyelőre nem kell a régi életem ez a kis csöppség a mindenünk. Szerencsére jó baba így apával az esti fürdetés után még sok idő jut egymásra:) Na meg hármasban megyünk mindenhová, nem változott meg azért annyira az élet.

Teljesen megértelek!

Mi nyaralni mennénk jövőhéten, már minden be van fizetve nagy nehezen /egész évben erre spóroltunk/ most azon izgulok, hogy a 2 évesem nehogy beteg legyen. 3 hete küszködünk egy húgyúti fertőzéssel ami nem nagyon akar múlni. Tünet nincs de még 1 hétig akár mi is lehet.

Már aludni se tudok az idegtől, olyan fáradt vagyok most is, hogy elszédülök. Tanulnom kéne az angol nyelvvizsgámra, de agyam sincs. Kész vagyok ez a mai nap meg egy kalap.....

Hiányzik a régi életem főleg ha gondok vannak na mind1, de ha meg nincs semmi gubanc és rám mosolyog és azt mondja hogy "cókót" és megpuszil lelkifurdalásom lesz, hogy néha tehernek élem meg az anyaságot. Jó azoknak akik lazák és a problémákat is jól fogják fel, nem gondolnak az esetleges rosszra de én sajna nem vagyok ilyen. Mindig parázok valamitől már terhesen is ilyen voltam és ilyen is maradok. Néha jó lenne valaki aki csak úgy átjönne és egy kis pozitív erőt adna...