Anyukák! tegyétek a kezeteket a szívetekre! ütöttétek már meg babátokat?

Nem még nem került sor rá. Sőt elárulom azt is, hogy 26 éves vagyok, és egyetlen egy alkalommal sem csapott mégcsak a kezemre sem édesanyám. Talán azért, mert nyugodt vérmérsékletű, szelíd, türelmes emberek vagyunk, talán azért mert nem egyezik a nevelési elveinkkel. Pajkos leány voltam, de mindig szófogadó. Ilyenek az én gyerkőceim is. 1, 4 és 7 évesek. Rendszabályokhoz és korlátokhoz szoktak, aminek próbálgatják a határait, de a nem nem, a dackorszak pedig túlélhető.

Határozottam nem! És az a durva az egészben, hogy itt leszólnak az olyan anyukák, akik már igen, mert, hogy az beletartozik a nevelésbe, hogy egy pár pofonba nem halt bele senki, hogy rossz szülő vagyok, ha nem ütöm meg néha, és persze, hogy az ezt állító anyukák teszik az agyukat, hogy sose ütnék meg a gyereküket. Az, aki meg egy babát, csecsemőt megüt...hát nem igazán tudom mit mondjak rá. Tőle egyszer kapott egy ütést a gyerek, amikor rohangált a testvérével a házban és véletlenül rányitottam a konyhaszekrényt a fejére. Viccet félre téve. Nem!

Tőlem*

En sosem utottem meg a 16 honapos kisfiamat. Viszont parszor sajnos rakiabaltam amitol sirva fakadt. :(

Utolsó vagyok, azt azért hozzáteszem, hogy nem vagyok rá büszke.

Szegény baba mivel érdemelné ki a megütést?Hisz ők még csak sírással tudnak szólni,hogy valami nem ok!!!Ha megütnéd,mégjobban sírna!!!Nem is értem...