Nem akarok gyereket, ez akkora bűn?

én is magamnak való vagyok, azt se szeretem ha anyám puszilgat. nincs velem semmi gond, csak nagy az intimszférám.

de a gyerekembe annyira szerelmes vagyok, egész nap ölelgetem, puszilgatom :D

én se akartam régen gyereket, nem is tudtam velük mit kezdeni, de azátn felnőttem... :)

Szia

Nem olvastam el a sztoridat, meg a valaszokat sem, mert a lanyom itt bohockodik elottem :)

a kerdes alapjan annyi jutott eszembe, hogy az lenne "bun" ha nem szeretnel gyereket es meg is szulnel az elvarasok miatt.Akko0r nem tudnad igazabol szeretni es csak pup lenne a hatadon.Tesom szem akar gyereket, de igy a legjobb mindenkinek ha nem szul.Nem lenne turelme hozza.

Van egy keresztlanya (a lanyom) es ennyi epp eleg neki a gyerekekbol.

Lehet kesobb megvaltozik benned ez a kep, de addig foglakozz azzal ami erdekel.

:)

Hát...nem tudom. Nekem fura vagy. Az nem is fura, hogy nem akarsz gyereket, mert vannak ilyen emberek és szerintem sem kell mindenkinek gyerek. DE. Ahogy írsz, az olyan...FURA. Én kicsit megijedtem tőled. Olyan, mintha valami nagy bajod lenne... a szívedben, lelkedben. Mint akinél valami nagyon nem stimmel. Ne értsd félre. Nem gondolom, hogy elmebeteg vagy, csakhogy valami történt veled ebben az életben és azért van benned ez az elmondhatatlan dac és zavarodottság. Amíg nem oldod meg az életed problémáit, ne is vállalj gyereket.

Bocs ha rosszul érzem. De én az írásaidból ezt vettem ki.

Majd jön az anyai érzés...vagy nem.

Az ölelgetés terén én is olyan vagyok, mint te. Anyukámékkal nem ölelkezünk, puszilkodunk, de ez családi vonás, anyukám sem, nagymamám sem forszírozza a dolgot. Férjemmel például nem csókolózunk gyakran még szex közben sem. Én ilyen vagyok. Kevés barátom van, mert nem vagyok kedves, nem szeretek ismerkedni és ezért nem közelednek hozzám az emberek. Jó lenne barátságosabbnak lenni, de nem megy. Én ilyennek születtem vagy így neveltek.

22 évesen még én sem akartam gyereket, de 30 éves koromra hiányzott valami az életemből. Örültem mikor terhes lettem, de nem ugrottam ki a bőrömből. Aztán mikor megszületett megváltozott minden.

Imádom a kislányom és igyekszem úgy nevelni, hogy ne legyen olyan, mint én. Többet mosolygok, mert látom, hogy van hatása. Megszólítok anyukákat a játszótéren, ha látom, hogy egyedül vannak a gyerekkel és eddig mindig nagyon jól elbeszélgettünk. Akkor is ha nem volt igazán kedvem.

Éreztem, hogy változnom kell a kislányom miatt.