Miben és mennyit és mikor segít párotok fél év körüli babátokkal kapcsolatban?

Szia!

Nálunk őrködik a párom és nagyon sokat 12 órázik. Hétköznap mire hazaér én már megfürdetem és eszik mivel szopik. Ha ő haza ér akkor ő altatja el. Hétvégén amikor korábban haza ér akkor ő fürdeti és nekem csak az etetés van hátra. Ha meg itthon van akkor mindenbe. Tisztába teszi, öltözteti játszik vele. Etetni nem mert idáig csak cicizett és most kezdtük el a kislánnyal a hozzátáplálást.

Ha szoptatok akkor nekem is sokat segít, párnát tesz a hátam mögé inni hozz be ha megszomjazom. Meg amikor sokat éjszakáztunk a lányommal akkor leváltott egy kicsit, hogy én is tudjak pihenni.

A te párod is sokat szokott segíteni?

Ugyan nem fél év körüli a lányom, mert csak 3 hónapos, de azért leírom. Hétköznap munka után: pelenkázza, játszik vele, eteti, és este ő fürdeti, eteti és teszi le aludni. A fürdetésnél én is segítek, de csak adogatom a kellékeket. :)

Hétvégente előfordul, hogy délelőtt dolgozik kint a műhelyben, vagy füvet nyír, hasonlók. De ebéd után szintén szokott segíteni. Előfordul, hogy én elmegyek boltba, addig ő itthon marad a picivel.

De ilyen hétköznap is van. Amikor tornázni megyek, vagy a barátnőimmel találkozom, akkor ő vigyáz a lányunkra.

Egyébként autó szerelő a férjem, vannak zűrös, zsúfolt napjai, de vannak elég lájtosak is meló szempontjából.

Hát,az én párom fizikai melót végtett világ életében. Mostanában néha kevesebbet,mert nincs munka,néha többet mint amit bírna,mert akkor meg jönnek a munkák. (vállalkozó 1 éve).

Az első babánknál semmit ne segített. Mindent én csináltam,bár ne is volt annyira fárasztó ellátni a lányunkat,a háztartást...

A másodiknál viszont... rettentő kimerült voltam! Nappal semmi gond nem volt,mindent megcsináltam. Éjszaka azonban... 4 hónapos kora után annyira ki voltam éjjel,hogy alig ébredtem fel,ha ordított a kislányunk... Szörnyen rossz alvó volt. Amikor nem tudtam magamról sem,akkor áthozta a kicsit mellém,akkor ébredtem fel. Ennyit segített a gyerekek körül. Ja,meg amikor a 2.-at vártam,és nem volt szabad emelnem,akkor ki és betette a nagyot a kádba. A gyerekeken kívül annyit megtett mindig,hogy hozott be fát,meg a kandallót bekészítette,néha a bojlert is.

Mostanában,hogy nem volt munkája,idegesítette a por,és 2 helységet kitakarított. Ha kérik a csajok,akkor kiveszi a kádból őket,de itt megáll a segítség.

Egy nem fáradt nap után is elvárja a vacsit a tv előtt.

Üdv: 2gyermekes,21hkm.

Nálunk semmit nem segített. Akkoriban még nem is nagyon tudott ellenni a gyerekkel, játszani még nem nagyon lehet egy 6 hóssal.

Elvileg számlázó és rendszergazdának lett felvéve, de ahogy telt az idő és megcsappant a létszámuk egyre több mindent kellett neki csinálni persze ugyan annyi pénzért sőt mióta új főnökség van még kevesebbet is kap... Most ott tartunk, hogy 3-4 ember munkáját végzi. Számlázik, maradt ugyan úgy rendszergazda is, legtöbbször ő kezeli a göngyöleget, raktárban is van, szedi az árút a fuvarosoknak és ha úgy van akkor kiküldik fuvarba is. Fáradt, már nem csak szellemileg hanem fizikailag is, főleg mikor koszosan jön haza mert kiküldték fuvarba, le-fel a teherautóról, pakolni a sok rekeszt, nem lehet egy sétagalopp. (italnagykerben dolgozik)

Most 21 hós el van a fiunk annyit segít, hogy mikor hazajön 5 óra körül vele van egy órát én addig megcsinálok olyan dolgokat amivel napközben elmaradtam, zsíroldás a konyhában, az emeleti szoba takarítása, lépcsőházban pókhálózás, stb vagy ha épp nincs semmi dolgom akkor pihizek egy kicsit vagy leülök velük játszani. Hétvégente néha elmosogat, de azt is úgy hogy utána kell dolgozni. Takarítást nem bízom rá mert nem alapos, a főzést meg pláne nem...

Fürdetni, pelust cserélni nem tud, soha nem is csinálta. Olyan szokott lenni, hogy ha együtt fürdök a gyerekkel ő kiveszi és felöltözteti amíg én is rendesen megfürdök mert ha ott van a gyerek akkor inkább játék van mint mosakodás :)

Nálunk klasszikusan indult: babával én vagyok, mint egy házitündér, apa szegény - 8-tól kb. 20-ig dologozik - meg hadd aludjon.

Aztán (császár után 3 héttel) trombózist kaptam. 2 hét kórház. Apja mint egy hôs csinálta végig mindezt. Napközben baba édesanyámmal vagy anyósommal volt, ô fürdetésre hazaért, egyedül végignyomta az üvöltôs éjszakákat, majd bement dolgozni ill. még hozzám is a kórházba. Sôt egy darabig - amíg nem az intenzíven voltam -, még a lefejt tejjel is rohangált. Most 9 hónap telt el, sajnos még mindig elég kripli vagyok, de hát egy évet jósóltak a gyógyulásig. Nehezet nem emelhetek, sorba nem állhatok és nem is ülhetek sokat.

És Apa, mint egy kiskatona mindenben segít. Bevásárol, sétál, takarít, mos, vasal, és gyorsabban pelenkáz, mint egy Forma 1-es szerelô :) Pedig munkamániás volt/van és tudom, hogy nagy levegô kellett ahhoz, hogy megtanuljon 7-re hazaérni (szállodában dolgozik pénzügyön, de néha még a raktározást és az IT is a nyakába sózzák). Hétköznap meg édesanyám vigyáz "ránk" - ô másik, aki lassan már valami kitüntetést érdemel. Nem tudom, melyik másik lassan 70 éves nagymama cipel babakocsit fel az emeletre 2 óra séta után minden nap...