Akik megváltoztattátok gyerekszámmal kapcsolatos terveiteket, miért tettétek?
Ha korábban többet szerettetek volna, miért gondoltátok meg magatokat?
És ha kevesebbre gondoltatok, mi vett rá, hogy mégis több babát vállaljatok?
Főleg azoktól kérdezem, akik tudatosan terveztek, terveznek és nem kerültek kész helyzetbe azért, mert "becsúszott" a második, harmadik...
Köszönöm a válaszokat!
21:20 07.01
Szerintem normális nekem is igy volt. Két gyermeket szerettem volna, mert szerettem volna átélni a gyönyörü élményt mégegyszer.(a terhességet és a szülést is, mégha nehéz is) Kisfiam már 10 hós, és már nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy szeretnék egy másikat. Majd évek multán eldöl!
Szia! Én mindig úgy voltam vele,h. 2 babát szeretnék, 1 fiut, és egy kislányt. De ha az első, és a második babám is fiú v. kislány lenne, akkor bevállalnám a harmadikat.
19 éves vagyok, 3 hete szültem, egy gyönyörű kisfiút. A párom 35 éves. MEgbeszéltük,h. 2 éven belül jöhet a kistesó, és az én külön kérésemre 10 év múlva a 3. baba. Ezt azért gondoltam így, mert akkor én még csak 30 éves leszek, és lesz már 2 nagyobb gyerkőcöm. Egyszóval, nem akarok unatkozni, olyan "fiatalon".
Van olyan pillanat, amikor pedig teljesen másképp látom a dolgokat, és nem akarok több babát. Nem azért, mert a kisfiam sírós lenne,v. valami, hanem mert attól félek,h. ennyire egyformán több gyereket szeretni nem lehet.
Majd meglátjuk, mit hoz a sors.
Én sokáig két gyereket akartam, aztán ebből négy lett. Mármint vágy szempontjából.
Most 5 év után lett a kislányom lombikkal, és sokáig tartottam magam a legalább 3-4 gyerek elképzelésemhez.
Azzal azonban nem számoltam, hogy 1 év után már problémás az otthonlét. 30 évesen szültem, karrierépítés kellős közepén, plusz egy pörgős ember vagyok és úgy 1-1,5 év után egyre jobban megviselt az otthonlét, a monotonitás, és - bár ettől egy önző disznónak érzem magam - nem is elégít ki 100%-osan az otthonlét, szeretnék újra nő is lenni, dolgozni, pörögni.
Így most lemondtunk arról -2 évre, hogy kistesó legyen, mert úgy gondoljuk, se nekem, se a gyerekeknek nem jó, ha én kötelességből vagyok velük itthon és csak veszekszem.
A lányomat akkora szeretettel vártuk! A következő gyereket is így szeretném vállalni, akár lombik lesz, akár nem. És most úgy érzem, hogy ezt a szeretetet még nem lennék képes megadni a második babánknak.
Aztán végül annyi gyerek lesz, amennyi lesz, ha kettő, kettő, ha több az is jó, ebben nincs még döntés. Csak a szünetet határoztuk el.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!